Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Fajlagos fertőzések következtében keletkezett bőrbántalmak - Növényi szervezetektől előidézettek
342 ler pl. az alszáron 6 — 7 cm magas lsesiót (favus turriformis) ír le. Az egész testfelületre vagy annak túlnyomó nagy részére szétterjedő íavusok (favus generalisatus) mint végtelenül ritka esetek szerepelnek az irodalomban. A hajas fejbőr favus-ának idősült és makacs lefolyásával ellentétben egyéb testtájékok elváltozásai kétségbevonhatlanul jobbindu- latúak, aminek okát a test bőrének az achoriongomba ellenében tanúsított fokozott reactioképességében, némely esetben az achoriontörzs eltérő tulajdonságaiban (animalis fertőzés) keressük. Az élénkebb reactio a folyamat hevenyésebb nyilvánulásában nyilvánul. A fertőzés helyén a lsesiónak mindjárt a kezdetén feltűnő vérbőséget, gyulladásos beszűrődését, hólyagocskákat termelő kiizzadást észlelhetünk, melyeket azután a scutulum-ok képződése követ. A favus corporis-nál a gyógyulás rövidebb idő alatt és spontán is bekövetkezik, s hogy a Igesiók nem oly mélyek, amint azt a hajas fejbőr favusánál tapasztaljuk, azt az is bizonyítja, hogy azoknak helyén ritkán marad hegedős, ami a fejbőr elváltozásánál sohasem hiányzik. Sajátos kórképet mutat a körömfavus (favus unguium, onycho- mykosis favosa). Az achorion a körömlemeztől védett körömágyban zavartalan vegetatiójára alkalmas talajt talál. A fertőzés mindég a köröm szabad széle felől történik s a körömfavusban szenvedők többnyire testfelületük egyéb részletein is szenvednek vagy szenvedtek e betegségben, noha csupán a körömre szorítkozó ritka esetek is ismeretesek. A körömlemez alá jutott gomba könnyen szét morzsolható, száraz, kénsárga tömeggé szaporodik fel s ilyenkor a körömlemezen mint áttünő sárga folt mutatkozik. A lemezt mechanikusan elemeli, miáltal az táplálkozásában szenved s ennek következtében elhomályosodik, szürkés, barnássárgává, egyenetlen felszínüvé, többé-kevésbé törékennyé válik. Az elváltozott lemeznek úgy haránt- mint hosszirányú barázdáktól való csíkoltsága szembeötlő jelenség lehet. A lemez szabad széle favusnál sohasem vastagodik meg, sőt ellenkezően idővel lekopik. A scutulum-oknak megfelelő (Unna) körömalatti gombagócok fölött a lemez el is lágyulhat s ilyenkor azon kisebb-nagyobb folytonossági hiányok észlelhetők (Lespinasse). A körömágynak favus- okozta fokozottabb elváltozásánál az egész körömlemez ellökődhetik s helyébe rendszertelenül deformált szaruanyag képződik. A köröm- elváltozás a betegnek fájdalmat nem okoz. A favust jellemző scutulum, mely az achoriongombának terméke s úgyszólván tiszta tenyészete, nem a bőr felszínén foglal helyet, mint pl. a pityriasis versicolornál a mikrosporon furfur telepei, hanem magába a szarurétegbe nyomul be s az egyes Igesiók centrumát a hajtüszők képezik, mintegy jelezve a hajtölcsérbe történő fertőzés útját, mely azután onnan terjed tova az egész tüszőre, hol tenyé- szésére a legkedvezőbb talajt találja. A tüszőből átterjed magára a hajnak anyagára is s azt keresztül-kasul szőve fonalaival és spóráival, törékennyé teszi. A gomba vegetatiója átterjed a tüszők közötti szarurétegre is. A tüskés sejtekből álló hámréteg eltérő chemismusánál fogva nem kedvez a achorion tenyészési feltételeinek. A gombaanyag felszaporodásával a lsesio terjedése a mélybe történik s a tüskés réteg felé félgömbalakú domború (convex) képletet alkot, mely. e hámsejtekre nyomást fejt ki. A gombatelep a szaruréteget lassankint tönkreteszi, elsorvasztja s e sorvadt helyeket
