Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - Az ekzemás bőrgyulladások
ISI szigetek gyanánt szétszórva jelentkezik. Az elváltozásra, amennyiben szakonkint fejlődik ki, igen jellemző az alakelemek polymorphismusa. A kezdeti elváltozást képviselő erythémás jelenségek, papulo-vesiculák, nedvező, pörkös és hámló részletek egy időben egymással váltakozhatnak az elváltozás különböző részletein s ehhez még secundser fertőzés révén pyodermák is csatlakozhatnak («impetiginisatio»). A bántalom recidivája igen gyakori. Igen súlyos képet nyújt a bőrfelületnek túlnyomó részére (az egészre ritkán!) szétterjedő általános ekzema (ekzema generalisatum s. universale), melynek képét a primser erythrodermáktól épen a kiütéseknek szoros megfigyeléssel legalább egyes helyeken feltalálható említett polymorphismusa, az artefakt bőrgyulladásoktól pedig az inger állandóbb volta folytán különös makacssága különbözteti meg. A generalizált ekzema többnyire hőemelkedések mellett szakonkint fejlődik ki. Egymásután új és újabb területekre terjed szét s a bőr- felületnek különféle részletein a bántalomnak valamennyi stádiumát ismételten előidézi. Rendesen a szem kötőhártyájának a gyulladása, olykor a hajzat teljes kihullása társul a bántalomhoz s úgy láttuk, hogy feltehetően ugyanazon setiologiai tényezőtől okozott hevenyés vesegjnüladás is nem egyszer komplikálja az ilyen esetet. Az ily egyének a legsúlyosabb betegek képét nyújthatják s intercurrens betegségnek (pneumonia) áldozatává is válhatnak. Előfordul a hevenyés ekzemának sajátos vikariálása (ekzema vicarians) midőn a belső betegség, mi két esetben vesebajnál észleltük, rosszabbodásánál a régóta makacsul fennálló ekzemás jelenségek, speciell a hypersemia szinte egyik napról a másikra eltűnik. E jelenséget akként értelmezzük, hogy a szerveset resistentiájának csökkenése az intoxicatiós anyagok szaporodása következtében a bőrt ily esetben mintegy megbénítja és képtelenné teszi az ekzema képében lefolyó reactio létrehozására. A hevenyés ekzema a testfelület különböző részletein folytonos ismétlődésekben is nyilvánulhat. Midőn a régebbi gócok már a gyógyulás útján vannak, új és újabb kiütések variálják a kórképet. Ez az állapot hosszú időn át eltarthat s ekkor ekzematosisnák is nevezik. A hevenyés ekzemás kiütések a hajlatokban, a bőr redőiben (gyermekek nyakán, a crena aniban, a comb-lágyékhajlatban, elhízott nők lelógó emlője alatt) a bomló zsírsavak befolyása alatt duzzadt, feltűnően vérbő, nedvező s hevesen viszkető területekké alakulnak át az ú. n. intertrigok\h, melyek azonban nem csupán előrement ekzema, hanem mint a kóros váladékok hatása alatt keletkezett artefakt dermatitisek is jelentkezhetnek (1. 188.1.), mely utóbbi esetben a bőrbántalom természetesen tisztán az említett maceratiónak kitett testtájakra szorítkozik. Másodlagos gombafertőzések (trichophyton, mikrosporon furfur, minutissimum) is komplikálhatják a bán- talmat (intertrigo parasitaria marginata 1. ott). Az idősült ekzemát (ekzema chronicum) a hevenyéstől nem fennállásának ideje szerint különböztetjük meg, mert a hevenyés is véz- telenül elhuzódhatik időben anélkül, hogy acut jellege megszűnne, hanem az idősült ekzemát jellemző kórkép alapján. Az idősült ekzema diffus terjeszkedésre hajlandó, ingerekre vagy savós-fibrines kiizzadással (— nedvező alak) vagy hámburjánzással, rendellenes elszarusodással (= száraz alak) reagáló, viszkető és hámló,*a hevenyés ekzemánál általá-
