Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A bőr szétterjedő gyulladásos vérbőségei (Erythrodermak)
170 válik. A hárnlás a kiütést néhány (4—6) nap múlva követi s az arcon apró korpaszerű pikkelyekben, míg a törzsön kiterjedt, sokszor tenyérnyi lemezekben, vagy változatos nagyságú, centrálisán tapadó, szélein elálló fehér foszlányokban történik. A tenyéren és a talpon a hárnlás rendesen utoljára következik be hatalmas vastag rétegekben, melyek keztyű-, illetve papucsként válnak le. A lehám- lott réteg alatt levő bőr eleinte fénylőbb, néha itt-ott kissé nedvező. A szem kötőhártyája belövelt lehet s ugyanúgy a torok nyálhártyája is (angina erythematosa). A beteg hőemelkedése a kitörés, után csakhamar alászáll, a bőr feszüléséről és fázásról panaszkodik. A feszülés különösen az Ízületek szabad mozgását gátolja. Gastricismus és diarrhoea, a nyálhártyák hurutja (conjunctivitis, koryza, glossitis superfic.), izületi fájdalmak, sőt Brocq szerint részleges hűdések, paraplegiák, psychés zavarok is komplikálhatják a kórképet. A nyirokmirigy- csomók duzzadását (Charrin, Török), albuminuriát, sőt iritist is láttak a bántalomhoz társulni. 2—3 hét alatt gyógyul, azonban többször recidiválhat is. A dermatitis exfoliativa generalisata subacutankl1 a jelenségek egyeznek a hevenjns alakéival, azonban ezeknek megjelenése lassított s fennállása elhúzódóbb, mint amazoké. Épen e hosszabb időtartam az oka annak, hogy a folyamatban a bőr járulékos képletei — haj, szőrzet, körmök — is kifejezettebben részt vesznek. A bőr bántalmát a hajzat fokozatos kihullása mellett, a körmök elfajulása, sőt t^jes lehullása kíséri. A lsesio kezdő szakában 39—40°-ra is felmenő hőemelkedés fokozatosan csökken, a beteg étvágytalan, néha hasmenés van jelen s a vizeletben a nitrogénkiválasztás csökkent lehet. A subjektiv panaszok a hevenyés alaknál jelentkezőkkel nagyjában egyeznek. Egyszerű, complicatiók nélkül lefolyó esetek 3—4 hónapon át elhúzódhatnak, többször kiújulhatnak, ismétlődhetnek. A szövődmények ugyanazok lehetnek, mint a hevenyés változatnál. A teljes gyógyulás mellett lethalis végződéssel járó szövődmények azonban kivételképen mégis előfordulhatnak. A dermatitis exfoliativa generalisata chronica alatt azokat az eseteket értjük, melyeknél a bántalom egy vagy több éven át is elhúzódik, kiújul és ismétlődik. E kórkép annyira összefolyik a Hebra- féle pityriasis rubra-éval, hogy azon szerzők véleménye is teljesen jogosult^ akik ezt mint pityriasis rubra benignat fogják fel, melyet épen jóindulatú volta — azaz, hogy gyógyulással s nem halállal végződik — külömböztet meg attól. Elkülönítő kórhatározás szempontjából a hevenyés eseteknél különösen a vörheny jöhet szóba. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a vörhenynél az angina mindig sokkal súlyosabb, intensivebb, a kiütést figyelmesen szemlélve a törzsön feltűnik a lsesioban látható tűszúrás- nyi apró vörös pontok tömege s feltűnő, hogy a kiütés a száj környezetén hiányzik, továbbá a «málnanyelv»-et, a közérzetnek azt a vörhenynél sokkal fokozottabban észlelhető rosszabbodását s végre azt, hogy a vörhenynek recidivái nincsenek, a tevedes el lesz kerülhető. Oka a legkülönbözőbb endogen és exogen ártalom lehet. A heve- nvés és a félhevenyés változat egyaránt keletkezhetik a chrysarobin 1 1 Syn. : dermatitis exfoliata generalisata Wilson-Brocq,, pityriasis rubra subacuta benigna Vidal, pityriasis rubra subacuta Brocq,, Török.
