Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A bőr szétterjedő gyulladásos vérbőségei (Erythrodermak)

168 mint külön körfolyamat ma nem szerepel a dermatologiában. Valószínűleg valami intoxicatio (romlott étel) idézte elő. Némely szerző szerint pellagra eseteket értettek ez elnevezés alatt. Gyógyításra az intoxicatiós erythemák rendszerint nem szorul­nak. Az ártalom elmaradására gyorsan javulnak, hamarosan eltűnnek. Viszont olykor nagy, az általános sepsisre emlékeztető hőemelkedé­sük, szakonkint való ismétlődésük aggodalomra adhat okot. Ily ese­tekben mi a fiziológiai konyhasós víznek gyűjtőeres infusiójától (1. 134. 1.) több ízben láttunk kitűnő hatást. Purgantiák mint a belek­ben felgyülemlett putridanyagok eltávolítói s mint az anyagcsere­forgalom gyorsítói ugyancsak előnyösen hathatnak. A bőr szétterjedő gyulladásos vérbőségei. Az erythro der mák. Erythrodermák alatt a bőrfelület túlnyomó részére vagy egé­szére szétterjedő huzamosb ideig, heteken, hónapokon, sőt éveken át is elhúzódó, vérbőségtől feltételezett élénkvörös színeződéssel és a sohasem hiányzó hámlással jellemzett bőrgyulladásokat értjük. Az erythrodermák egyik csoportja, mint más betegségek (pso­riasis, pityriasis rubra pilaris Devergie, leukaemia, mykosis fungoi- des, stb.) előfutárai vagy kisérői jelennek meg, időben nem egyszer messze megelőzve az illető betegség jellemző nyilvánulásait. Máskor egy egészen más jellegű prseexistáló kórképpel (ekzema) jelentkező bántalomból fejlődnek ki. Mindezekben az esetekben — melyeket secundaer eryth rod er má kn a k nevezünk — azonban az erythroderma valamely más betegségnek csatlakozó, illetve kiegészítő jelensége s .nem tekinthető önálló betegségfolyamatnak, amiért is megfelelőbbnek tartjuk, hogy azokat az illető betegség keretében tárgyaljuk. Az ugyancsak a bőr diffus vérbőségét és hámlást előidéző vörheny telje­sen elütő pathológiai jelentőségénél és természeténél fogva hasonló­képen külön méltatást igényel. Az erythrodermáknak egy másik csoportja önállónak tekinthető kórfolyamatnak bizonyul, amennyiben jellemző nyilvánulását — tehát a bőr diffus vérbőségét és a hámlást — a betegség egész folyamata alatt megtartja, - eltérő morphologiai elváltozásokat nem termel, olyan­nal nem szövődik s ezt a csoportot, mint tiszta primaer vagy primitiv er ythr oder mákat az előbbi csoporttól elkülönítve tárgyaljuk. Az erythrodermák az elváltozások mérvének, időtartamának, a végzetes, súlyos vagy egyenesen enyhe lefolyásnak szinte végtelen fokozatait mutatják. Amint a lsesio rövid (rohamszerű kitörésben vagy szakonkint) vagy hosszabb idő (napok, hetek) alatt terjed szét a testfelületen, s amint a mindig igen bő hámlás korpaszerű, pikkelyes vagy a kiszáradt collodiumhoz leválásához hasonló foszlányokban, illetve nagyobb lemezekben történik, amint a bántalommal az álta­lános közérzet befolyásolása, prodromalis vagy kisérő kisebb-nagyobb fokú hőemelkedés jár, vagy amint jóindulatúnak, azaz gyógyulásra hajlamosnak vagy ellenkezőleg rosszindulatúnak, nem egyszer halá­los végződésűnek Ígérkezik és bizonyul, aszerint a tiszta erythroder­mák csoportjából két jól definiálható kórképtypus emelkedik ki,

Next

/
Thumbnails
Contents