Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)

A szerzett syphilis - A szerzett syphilis második (korai) szakasza. Secundaer stádium

89 rcsze ezen okoknál fogva a tertiarismussal hozza kapcsolatba és syphi­lis tertiaria preco:e-nak nevezi. E tünetek rendszerint magas, néha hetekig tartó re- és intermit- táló jellegű lóz kíséretében törnek ki. Lencsényi-borsónyi barnavörös göbök — a második szakban szokatlan alakok — képződnek, melyek a terliser göbös (tuberosus) syphilidektöl s a kutángummáktól inkább az elhelyeződésükben különböznek. Nem egyedül vagy csoportosan jelennek meg, mint azok, hanem ellenkezőleg szabálytalanul disseminálva az egész köztakarón. A göbök vagy azok egy részének tetején csakhamar pustula keletkezik, melynek födele leválik s az alatta láthatóvá váló fekély a beszűrődés szétesése folytán egyre nagyobb lesz s tányér mély edéóéhez (nem tölcáéreó, mint a gummdá fekély) hasonló alakot ölt. Alapja lágy s vérrel kevert detritusszal borított. A folyamat néha oly rohamos, hogy a puslulák, sőt a göbök is alig kerülnek szemünk elé s máris szélesnek. Máskor csupán a vérbő udvarral bíró pustulák látszanak, a beszűrődés alig fejlődik ki. A fekélyek fölött a váladék és detritus varrá szárad be s ha szélein az újonnan támadt és köröskörül koszorú­alakban elrendeződött beszűrodések is szétesnek, hasonló vart termelő fekélyekké, ez az újabban produkált var a régit fel­emelve sajátságos kerek rétegekben so­rakozik a régi mellé, azt felemelve. Ek­ként egy, az osztrigahéjhoz hasonlító képlet, a rupiáó áyphilid (rúpia* syph.) keletkezik. Ily rúpiát eltá­volít va, alatta több fekély összeolvadásából származott fillér-korona kiterjedésű vagy nagyobb, kissé alávájt szélű fekély lesz láthatóvá (ulcuó áyphiliticum). Begyógyulása után festékes, a fekély alakjának megfelelő igen jellemző hegedőst hagynak hátra. A köröm. A körmökön a lucsnek második, de néha a harmadik szakában támad az onychia óicca syphilitica (scabrities unguium syphilitica Heller). Bälmler és Batut (1894) nyolc hónappal a fertőzés után, míg Heller (1900) a syphilis fönnállásának 6. és 10 ik évében látta azt kifejlődni. Az onychia sicca jellemző képét a körömalatti szarú- sejtfelhalmozódás s ennek következtében a körömlemcz áttetsző vol­tának megszűnése, a lemez eleválása s levegőnek alátódulása folytán fehéres elszínesedése, a lemezen magán számos defectus, haránt repedések s annak likarsos volta s az egyes mákszeinnyi likacsok között ép körömrészletek adják meg. A harántrepedések a köröm elülső részé­nek leválását okozhatják (Fournier). Az elváltozás indolens voltát, melyet már Raver hangsúlyozott, mutatja, hogy Heller egyik betege másik kezével egyszerűen eltávolította a körmöt. Néha a köröm szé­32. ábra. Rupia.

Next

/
Thumbnails
Contents