Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphiliskutatás történetének vázlata
A SYPHILISKUTATÁS TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA. A syphilis betegségéről a legkülönbözőbb elnevezések * alatt a XV. század vége felé emlékezik meg először behatóbban a történelem. Valószínű azonban, hogy az már előbb is meg volt Európában, amint azt legújabban Sudhoff (1913) igyekszik bebizonyítani, midőn levéltári adatai alapján a betegségnek agros mal» név alatt már a XIII—XIV. században Dél-Francziaországban és Észak-Italiában való előfordulását vitatja. A régi vélemény az volt, hogy a betegséget Columbus matrózai hurcolták volna be Amerikából, amint azt már 1525—1539 között is írták, köztük a magyar Gyulaffy Lestár is (Nékám után). A Spanyol- országból kiűzött zsidók vitték volna át Nápolyba és Szicíliába, honnan az 1495-ben Nápolyt ostromló Vili. Károly francia király francia, svájci és német zsoldosokból álló legénysége hurcolta volna szét a betegséget egész földrészünkre. De a kutatások kiderítették, hogy már a hadjárat előtt is ismeretes volt itt-ott a betegség. így Auvergne-ben 1493-ban (Torella), 1495-ben pedig már a wormsi országgyűlésen is szóba került. 1496-ban Francia-, Olasz- és Németországon kívül már Magyarország is infi- ciálva van, amint azt Brant Sebestyén is közli. Hensler (1789) szerint ebben az évben Magyarországon oly pusztító járványként dühöngött, hogy II. Ulászló király menekült székhelyéről, Budáról s az egész nyarat Zsámbék mellett töltötte el. (Néicám nem látja beigazoltnak, hogy e járvány akkor syphilis volt-e valóban, mert Hensler forrása, Isthvánffy «pestilentia»-t említ.) 1500-ban azonban már Krausz Bálint brassói orvosnak egy fönmara ít levelében kétségtelen utalás van a betegség kitörésére, mely hogy tényleg elterjedt az egész országban, azt * Ily elnevezések: morbus gallicus, mai francosé, morbus neapolitanus. pustulae malae et formicales, scabies gallica, lues venerea, pudendagra, mentu- lagra, grosse vérole, gros mal, böse Blattern, las bubas. Magyar nyelven a «franczü» mai napig is előfordul a magyar népnyelvben. Először Murmellils szótárában 1533-ban található, Batizi (1550) «franczü var»-nak, Páriz-Pápai (1705) «frantjon nyavalyá»-nak, Sándor István (1S08) «francz»«-nak írta. A magyar tájszótár a «fráncza» elnevezést is ismeri. A múlt század elején a magyar orvosi irodalom «bujafene», majd a «bujavegy», később az ötvenes évektől «bujakór», «bujakórság»-nak nevezi. Csapody 1880. körül a «bujás betegség»-et ajánlotta. Ezidőszerint a helyes «métely» és «vérbaj» elnevezés van terjedőfélben. Poor: A syphilis kórtana és gyógyítása. 1
