Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)

A syphilis kórokozója és a kísérleti ójtások

37 A spirochaeta pallida kimutatásának czéljára az eljárásoknak egész soro­zatát ajánlották. Mi e helyen csak néhányat — amelyeket leggyakrabban alkal­mazunk — ismertetünk. A legnagyobb fontossággal bir az anyagvétel technikája s a siker is főképpen a viszgálandó anyag helyes és czélszerü vételén múlik, ami mindenesetre bizonyos gyakorlattal érhető csupán el. A bőrön v. nyálhártyán levő fekélyek, kimaródások vagy egyéb nedvező felületek vizsgálásánál első sor­ban azok felületét destillált vízbe mártott vattával megtisztítjuk dörzsöljük, mire rendesen 1/a—2 perez múlva a laesio felületén tiszta savó (ú. n. «reizserum») mutatkozik amit ujjal való nyomás mellett capillaris üvegcsőbe szíva (esetleg Mulzer-féle szívóval) vagy platinkacscsal a készentartott tárgylemezre viszünk át. A fő, ha ugyan a pallidát frissen, élő állapotban óhajtjuk vizsgálni, hogy a savó­hoz vér ne keveredjék, legfeljebb nyomokban, különben a vizsgálat nem sikerül. Viszont a festett praeparatumoknál éppen a vérsejtekkel nem túlságosan kevert savóban a mikroorganismus könnyebben meglelhető, mint a tiszta savóban. Már hámosodó lssiónál, vagy egyéb, zárt syphilideknél szikével a képlet felületét kissé megvakarjuk, míg abból savó ürül. Tertiser elváltozásoknál legfeljebb akkor remélhetünk sikert, ha a savót a laesio széléből vesszük. Midőn a vérben keres­sük a betegség okozóját, kb. 1 ccm3 vért 1/3% eczetsav tizszeres mennyiségével rázzuk össze s azután centrifugálva az üledéket vizsgáljuk (Noeggeraht és Staehe- lin eljárása). Mirigyből vagy a liquor cerebrospinalisból punctióval kell a savót vennünk. A spirochaeta savóban való kimutatására a festési, a tusseljárást, a sötét látótérben való vizsgálatot alkalmazhatjuk, mig a szövetekben való vizsgá­latra az ezüstimpregnatiós technika a legajánlatosabb. A pallida a nehezebben festődő mikroorganismusok közé tartozik. A vizsgálat történhetik élő vagy élet­telen állapotában. Az élő állapotban való vizsgálat a sötét látótérben való keresés és a Mandelbaum, valamint a MEiROWSKi-féle festési eljárások. A sötét látótérben való vizsgálat («Dunkelfeldbeleuchtung»), melynél a legsubtilisabb testek sötét alapon látszanak, a pallidának élő állapotban való vizsgálatára különösen alkalmas. A vizsgálat czéljára a külön ultramikroskop he­lyett a ZEiss-féle paraboloid-kondensor vagy a Leitz és REiCHERT-féle tükörkon- densorok («Spiegelkondensor») teljesen megfelelnek czéljainknak, a szerkezetük­ben elhelyezett fekete korongjaikkal. A készülékhez azonban oly zsírmentes tárgylemez használandó, mely külön a készülékhez van csiszolva. Osztályomon a ZEiss-féle paraboloid-kondensort, négy mm apochromat és 12-es compensatiós okulárt, valamint fényforrás gyanánt az e czélra különösen alkalmatos NERNST-féle lámpát használjuk. A berendezés aránylag egyszerű voltát s az elérhető ered­mény gyorsaságát tekintve, az eljárás nagyon elterjedt s ma már szinte nélkülöz­hetetlen a spirochaeta kimutatásnál. Lényege az, hogy a direkt sugarak rendes irányuktól eltéríttetnek s a vizsgálandó anyag a szétszórt, oldalról jövő sugarak által megvilágítva tűnik fel. A vizsgálathoz a vizsgálandó savóból egy cseppet steril physiologiai konyhasóoldattal felhígítva a tárgylemezre teszünk s azt fedő­lemezzel leborítjuk. A készítményben a vörös- és fehérvérsejtek között a spiro- chaeták jellemző képe bontakozik ki, mint élénken csillogó szegéllyel övezett, hosszúkás, mozgó fűrészre emlékeztető alakú képletek. A MANDELBAUM-/e/e festési eljárás (élő állapotban) : platinkacscsal Löffler- féle methylenkéket és V10 normal natronlugot keverünk a tiszta savóhoz (= a pallida kékes színárnyalatot mutat). — Meirowski komplikáltabb eljárást ajánl: Grübler-féle methylenviola és phys. konyhasóoldat keverékét steril üvegpálcziká- val a vizsgálandó szövetbe dörzsöljük a savónyerés előtt (= a pallida világos ibolyaszínű, a refringens sötétebb). Az élettelen állapotban való sok festési eljárás közül mi a lassúbb és gyors eljárást ajánljuk a GiEMSA-féle eosinazur festékkel (Giemsa’sche Lösung für die Romanovsky Färbung. Dr. Grübler u. Comp. Leipzig. 100 vagy 25 gr.-os üvegek­ben. A festéket mindig jól bedugaszolva tartsuk, mert hygroskopiás I) A lassú festés-nél fixálásra legjobb, ha a készítmény a levegőn 1—3 óra hosszáig szárad, de ekkor a leöblítés ne történjék nagyon erős vizsugár alatt, hanem előnyösebb azt tiszta vízzel telt edényben való mozgatással s a mosóvíz többszöri felújításával végezni. Egyéb fixálási módok: 40% formaldehyd-oldat vagy 1—2% osmium-sav gőzében, abs. alcoholban (10—30 perez), alcohol- aetherben (5—10 p.), de csak a levegőn való megszáradás után. Fixálás után a készítményt a Giemsa-féle eosinazur festék destillált vizes oldatába (1 csepp festék 1 cm3 vízre 1) tesszük 12, de legfeljebb 24 órára. Lemosás savaktól men­tes vízben (Schaudinn eljárása). Pallidák intensiv söiétvörösek, alap halvány-

Next

/
Thumbnails
Contents