Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
269 De azonkívül is a primaer stádiumban, midőn a beteg szervezete éppen csakhogy el van árasztva a parazitától, de a kórokozó még nem fészkelhette be magát a szervek mélyére, hanem inkább az erek környezetében tartózkodik s még nem kezdette meg deletaer tevékenységét, valamint a szervezet természetes ellenálló erői sem merülhettek még ki a betódult virus elleni küzdelemben, szóval még klinikai értelembe vett ép szervezet áll rendelkezésünkre, gyógyszereinknek sokkal nagyobb adagjait merészebben alkalmazhatjuk, mint a későbbi stádiumokban, midőn már bizonyos következményes, esetleg degenerativ jelenségekkel is számolnunk kell. Azonban már a primaer átadinmban áem szabad a kezeiéi óúlypontját a keveáebb jelentőóéggel bíró, ámbár látható elvál to- záóra fektetünk, hanem azt a láthatatlan, de az egész szervezetet illető fertőzés ellen kell irányítanunk. Helybelileg megelégedhetünk a prim.erafiectio tisztántartása mellett a szürke kénesőtapasz (collempl. hydrarg. cinerei) lokális alkalmazásával. Az általános therapiát illetőleg, ha előrement vagy coexistáló más betegségek okozta contraindicatio esetei fenn nem forognak, leginkább ajánljuk mindenekelőtt öt-tiz erélyes (3'0—5'0 gr.) szürkekenőcs- adag be dörzsölésének előrebocsátása után a salvarsan (030—0*40), illetőleg a neosalvarsan-nak (045—0-60) gyüjtőérbe való infusióját s2—3 napi pihenő után az erélyes kéneső bedörzsölő kúra folytatását. Felnőtt, egyébként egészséges férfiaknál napi 50 gr., nőknél 3-0—40 gr. szürkekenőcsöt rendelhetünk, egyfolytában, de a salvarsaninfusionál megszakítva, összesen 20—25, esetleg ha nagyon jól bírja 30 adagban. A kúrának kénesőbedörzsölésekkel való megkezdését az a tapasztalati tény okadatolja, hogy ilyenkor — valószínűleg a parasiták szétesésének kevésbé rohamos volta s így az endotoxinoknak kevésbé való felhalmozódása miatt — nem kell annyira tartanunk azoktól a néha elijesztően magas hőemelkedésektől, melyeket akkor tapasztalhatunk, ha az első kúrát a salvarsannal vezetjük be. Ha a beteg az előző sal- varsant jól tűrte s a vizelet vizsgálata a vese intakt voltát bizonyítja, osztályomon rendesen 8—10 nap múlva egy második hasonló infusiót (rendesen a kevésbé toxikus neosalvarsanból) adunk, 3—4 napra, mialatt a beteg ágyban fekszik, a kénesőkúrát ismét megszakítva. Az előírt kénesőkúra befejezése után, mialatt a prirmera fleet io rendesen már teljesen visszafejlődött, a kimerült betegnek állapotához mérve 4—8 hetes pihenőt adhatunk, amely alatt az anyagcsere fokozását előmozdító fürdőket (ha ez az időszak nyárra esik, fürdőhelyre küldhetjük a beteget), roborant iákat (aráén nélkül!) adagolunk. Ha azonban a beteg jó erőbeli állapotban van, ezt az időt jódkalium adagolásával töltjük ki. A pihenő idő elteltével, megelőző WAssERMANN-féle reactióval tájékozódunk therapiánk eredménye felől, de még negativ reactio esetén sem helyezkedhetünk expectativ álláspontra, nehogy a szervezetben még valószínűleg jelenlevő spirochretákat új erőre hagyjuk kapni, hanem a kénesőnek más formában való alkalmazásai, 5—-10 injectio
