Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A világrahozott syphilis. Syphilis congenita
214 Talán szükségtelen is említenünk, hogy a világrahozott syphilis elváltozásaiban, elhalt magzatoknál igen gyakran úgyszólván az összes szervekben, a többnyire igen nagy számban, tömegesen jelenlevő spiro- chaeták éppen oly fertőzőek, mint a szerzett esetekből származók s virulentiájukban sincs különbség. Azonban — mint Entz (1906) kiemeli — feltűnő, hogy congenitalis luesben elhalt csecsemőknél gó- czokban találhatók, bizonyos helyeken rengeteg nagy számban, míg máshol — esetleg szomszédságukban — egyáltalán nem lelhetők föl. Azonkívül Entz kimutatta, hogy a parazita igen gyakran a járatoknak lumen-jében is jelen van s ebből teljes bizonyossággal következteti, hogy a világrahozott óyphilióeá cáecóemők váladéka éppen oly fertőző lehet, mint pl. a felnőtt óyphilióek ópermája. Az élet későbbi éveiben congenitalis alapon először mutatkozó lueses nyilvánulásokat Fournier kezdeményezésére áyphili.i congenita (hereditaria) tarda-nak szokásos nevezni, azonban e kórképekre vonatkozólag még nincs meg a felfogások egysége. Az autorok egy része alatta a veleszületett lueses alapon a 8—20 életév között eláő- izben tünetekben nyilvánuló syphilist érti, a szerzőknek e^y másik csopoitja (Diday, Hardy, Kaposi, Neumann, Róna) azonban azt hiszi, hogy ilyen esetekben a világrahozott syphilis korai tüneteit a jelenségek enyhe, elmosódott vagy kevéssé kifejezett volta, esetleg csupán a belső szervekre való lokalizácziója, vagy az észlelés megszakított- sága miatt nem vették észre. De akár az utóbbiak álláspontját osztjuk, akár pedig elismerjük azt, hogy a lues eláő látható tünetei a későbbi életévekben is mutatkozhatnak, aminthogy az utóbbit ma nem is lehet tagadni, nem találunk arra okot, hogy a syphilis congenita tarda nyilvánításait másképpen fogjuk fel, mint a szerzett syphilis tertiser stádiumával analog, sőt azonos, hosszú évekre terjedő latentia utáni eruptiv folyamatot, melynek a szerzettől részben eltérő nyilvánu- lásai a fertőzést elszenvedő egyén talaj differenti áj ával (növekedés involutióban levő szervezet!) függ össze, ami mellett még, ámbár alárendelt, szerep juthat esetleg a szerzett, inoculalios syphilistől eltérő híematogen pathogenesisnek. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy azoknál az eseteknél, amelyek később a syphilis congenita tarda kórképe alá foglaltatnak, a lues klinikailag éózlelhető symptomáinak megjelenését megelőzőleg is nyilvánult a lues, ha másban nem, a WR. positivitásában, ámbár ennek bebizonyítása igen nehéz, mivel az ily egyéneknél a tünetek megjelenése előtt természetesen savóvizsgálat sem eszközöltetik, mivel nem is állnak a lues gyanúja alatt. E véleményre némi támpontot szolgáltat gyakorlatomban két manifest világrahozott syphilises gyermek a fennálló vagy lefolyt lueó óenuni- féle tünetét nem mutató négy teátvérének vérsavóvizsgálata, midőn kiderült, hogy négy testvér közül kettő positiv WR.-t adott. A négy közül kettőről feltételezhető, hogy még anyjuknak lueses fertőzése előtt születtek. Legkevésbé tarthatjuk a syphilis congenita tarda kórképe alá foglalhatóknak a régen lefolvt syphilises nyilvánulások maradandó
