Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A metasyphilises vagy syphilogén betegségek
181 hogy az idegrendszert megtámadó syphilis esetek vizsgálata amellett szól, hogy az agy- és gerinczvelőburkok lueses affectiója az agy velő - idegek magvainak oly elváltozásaival járhat, melyek úgyszólván azonos szövettani képet nyújtanak, a tabesnél kialakultakkal. A syphilis- ellcnes kúrák sikertelenségének, amit azonban Nonne tagad, szembeállítása a kifejezett cerebrospinalis syphilisnél való eredményes voltával, csak részben áll, mivel az agyvelősyphilisnél is az elváltozások mérvétől függ a therapia haszna. A relativ sikertelenségnek egyik magyarázatát NoGucm-nak spiro- chseta leletével kapcsolatosan kifejezett véleménye adhatja. Noguciii óriási fontosságú és több oldalról (Marie, Levaditi, Bankowski, Géber J., Benedek, Tagak stb.) is megerősített felfedezésekor, mely szerint '200 paralysisos agyvelőben 48-szor a pallidát sikerült "megtalálnia, azon nézetét nyilvánította, hogy a syphiliskezelés e hatástalanságának oka abban rejtezhetik, hogy a paralysisnél a spirochaeta soha sincsen az erek falában vagy az erek szomszédságában, hanem inkább az idegparenchymában (paralysis=encephalitis parenchymatosa), s ekként az eredménytelenséget az okozza, hogy a vérkeringés útján az agyvelőbe jutó gyógyító szereink az erektől távoli szövetben fészkelő parasitát nem érik el s így azt meg sem semmisíthetik. Nocucm-nak az utóbbi feltevése ellen látszik szólni azonban az, hogy Forster és Tomaczewski (1013) élő paralysescktől a NEissER-PoLLAK-féle agy- punctio segélyével vett folyadékban mozgó pallidákat találtak. Másrészt, ha tekintetbe vesszük azt (amivel különben a therapiai részben fogunk részletesen foglalkozni), hogy a syphilis-gyógyulásánál a para- sitak elpusztulása nem is annyira szereink direkt parasitotrop tulajdonságának, mint inkább a szervezetet fokozottabb speczifikus ellenanyag productiora serkentő képességeinek s így ennek az ellenanyagnak tulajdonítható, akkor Noguchi e nézeténél valószínűbbnek kell tartanunk, Nonne véleményét, aki az idegszövet elégtelen reactiójában, tehát a természetes ellenállás gyengült voltában látja a sikertelenségnek okát. Hogy önálló betegségfolyamatok e metasyphilisesnek nevezett bán- talmak, ámbár a luesen alapulnak, azt az a számos eset is bizonyítja, midőn tabesosoknál egyidejűleg más szerven is jelentkeztek kétségtelen manifestatiói a kiesnek (Virciioyv, Dupláik, J. Hoffmann, Brasch, Minor, Dinkler, Nonne, Pick, Strümpell, Rumpf, Erb). Guszmann és Hudovernig (1904) a tertia'r syphilis manifestatióit szemmellátható- lag magukon viselő 50 esetüknél 46%-ban a tabes vagy paralysis tüneteinek ccexistálását mutatták ki. Bizonyítja továbbá az is, hogy mint magam is több ízben tapasztaltam, az antisyphilises kúra befolyása alatt a syphilis közvetlen symptomái (pl. tortiaer jellegű bőrbetegségek) eloszolnak, meggyógyulnak, míg maga a* tubes nemcsak változatlanul megmarad, hanem progrediálásában sem gátolható meg. Hogy a .syphiliá gyógyulja mellett is a már megkezdődött tabes zavartalanul fejlődik a maga külön útján, az magyarázza meg azt a tényt is, hogy a WR. a tabesosok vérsavójánál csupán 50—75%-ben
