Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
116 Mi részünkről a gummára legjellemzőbbnek nem elhelyeződésének helyét, hanem magát az ebben az alakban kifejeződő pathologiai folyamatot, tehát a tertiaer syphilises alapon támadó éó reaktív kötőszöveti hyperplasia által kísért ellágyuló és széteső góczot tartjuk jellemzőnek, s ebből kifolyólag a bőrgumma fogalmát nem szorítjuk egyedül a bőralatti kötőszövetben elhelyezkedő ily képletekre, hanem ismerünk kután gammákat is. Másrészt az olyan tisztán tuberosus syphilideket, ahol a jellemző gummás szétesés nem, vagy csupán kivételesen s egyes göbökre szorítkozólag észlelhető s a pathologiai folyamatot rendszerint a kötőszövet liyperplasiás felszaporodás- óán kívül főleg a felszívódás képezi, éppen ebből az okból nem soroljuk a kután gummák sorába. A harmadik stadium bőrelváltozásai a következőképpen osztályozhatók: 1. a terliíer foltos syphilid; 2. a tertiaer göbös (tuberosus) syphilid; 3. a felületes azaz kután gummák; 4. a mély, azaz subkután gummák; 5. a bőr diffus beszürődése (syphiloma hypertrophicum diffusum). 1. A tertiíer foltos syphilid (erythema tertiär., roseola tertiaria, roseoles tardives Besnier) sötétebb vörös, nem hámló s nem beszűrődött, polycyklusos kiütés, mely a törzsön és .a végtagokon lokalizálódik mindig gyéren. Oly egyéneken fejlődik ki, de igen ritkán akik betegségüket már régen szerezték s kezelésben is részesültek, ámbár nem kielégítően. Elmúlása után sokáig festékességet hagy hátra helyén. De nem csupán előrement folyamatok nyomában, másodlagosan, hanem primaer módon, minden megelőző látható bőrelváltozás nélkül is keletkezhetnek pigmentátiók a bőrön, különösen a betegség tertiaer szakában, de nem egyszer már korábban is s ilyenkor syphilis pigmentosa-ról (syphilis nigricans) szólunk. E primaer bőr- pigmentátiók különböző klinikai kórképben mutatkozhatnak, ú. m. 1. kifejlődhetnek a rendesen előrement syphilises bőrlaesio (folt, papula) nyomában keletkező leukoderma körül a tarkón, a nyak hátsó részén a vállakra átterjedőleg, de mindig nőknél (melanodermia syphilitica areolaris), 2. hálózatos rajzot mutató egymással anastomizáló vonalakban ugyancsak leucoderma colli-szerű foltokat zárva körül. Ezt a két alakot a szerzők nagyrésze azonosítja is a leukoderma colii-val. 3. mint körülírt, barnasárga, szennyesbarna, palaszürke foltok a testfelületen elszórva, de gyér számban, 4. mint kiterjedt testfelületet fedő bőr diffus, sötétbarna, feketés színeződése — melanodermia syphilitica diffusa — mely néha a hát és mellkas bőrét egész .kiterjedésében ellepi (Schwimmer 1880), néha — mint tapasztaltam — helyenkint közben apró vakító fehérszínű szigeteket hagyva. A primaer pigmentátiós