Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A szerzett syphilis - A szerzett syphilis harmadik (késői) szakasza. Tertiaer stádium
114 A tertiaer jelenségeket jellemzi: 1. A bőrön, ellentétben a secuncber exanthemák annularis, körkörös formatiójával, polycyklikusak, egyes kigyózó vonalban, ív vagy vesealakban, vagy izolált csoportokban helyezkednek el, sohasem symmet- riásak, s úgy a bőrön, mint más szervben előszeretettel egymagukban, solitser vagy igen kisszámban, mint szigetek jelentkeznek a különben ép környezetben, többnyire (de nem mindég!) ugyanazon a szerven, sőt a bőrnek sokszor ugyanazon a tájékán, mely már az előző secun- dser stádiumban is meg volt támadva, a korai szakban előzetesen deponált, hosszú idő óta nyugvó spirochsetagóczoknak ismét aktivvá válása révén. 2. Az egyes lsesióknak a harmadik szakban a peripheriás terjedésre, szétesésre és evvel fekélyképződésre van hajlamuk. 3. A tertiarismus jelenségei többnyire arra az egy, ritkán néhány szervre szorítkoznak, melyet először támadtak meg, míg a többi szerv az elváltozásoktól többnyire teljesen mentes marad. 4. Az elváltozások nem futólagosak, mint a secundeer jelenségek, hanem még kellő kezelés mellett is huzamosb időn keresztül megmaradnak. Míg azok specifikus therapia nélkül is rövidebb-hosszabb fennállás után eltűnnek, addig a tertiaer jelenségek kellő kezelés hiányában elsajtosodnak, szétesnek, a folyamat folyton előrehalad s csupán megfelelő therapiával állítható meg. 5. Az erythemás és papulás kiütéseken kiéül — amilyeneket a harmadik stadium bekövetkezte után is észlelhetünk néha — a tertiaer termékek mélyebb s ennélfogva helybelileg roncsolóbb képződmények lévén, gyógyulásuk után maradandó nyomot (hegedés, atrophia) hagynak hátra. 6. Ha mint határozott jelleget nélkülöző beszürődések mutatkoznak, helyükön kötőszöveti hyperplasiát s a szervparenchyma atrophiá- ját hagyják hátra következményes zsugorodással. 7. Míg a nyirokmirigyek általános affectiója (adenopatliia universalis, skier adenitis) a második szakban rendszeresen jelen van, addig a harmadikban azok kimutatható elváltozása, kifejezett duzzanata mindig hiányzik. 8. Hasonlóképpen a secundser szakban időlegesen duzzadt lé}) a tertiaer szakban normalis térfogatú, kivéve az olyan eseteket, amidőn éppen e szerv a tertiaer elváltozás székhelye. 9. Sajátos és kizárólag tertiaer termék a gumma, («gummata gallica» Fallopia. 1564), mely sarjszövetből álló babnyi-galambtojásnyi gömbölyű képlet á tgpuóa a syphilises goczbetegségnek. 1 artó- sabb fennállás után közepén zsiros elfajulás és nekrosisos szétesés folytán mézgáboz hasonló liquid tömeggé folyósodik el vagy elsajtosodik. A sajtos rész körül reactiv kötőszöveti hyperplasia lép fel s a képlet megnagyobbodott tömegével a környező ép részeket nyomva azok sorvadását, illetve elfajulását idézheti elő. A testfelületre való kiürülése esetén tölcsérszerű, a képlet székhelye szerint többé-kevésbé mély anyaghiány («gummás fekély») marad, mely hegeoéssel gyógyul.
