Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye
III. Rész. Jelenkori problémák - XXXI. Fejezet. Érzéstelenítés
498 beteg bárminemű fájdalmat jelzett volna. Más esetekben a dolog nem ment ilyen jól és volt eset, melyben csak úgy bírtak a dühöngő beteggel* hogy addig bocsátottak vért belőle, amíg nem vesztette el az eszméAz általános narkózis mellett a helybeli érzéstelenítéssel is próbálkoztak. Ez is nyilván ősrégi, hiszen már HOMEROS Iliásában olvashatjuk, hogy . . . Patroklos a bajnok Nagyhírű Eurypylos sátrában ül vala folyton S enyhetadó szóval tartá és szörnyű sebére Gyógyító szereket hintett, hogy szűnjön a sajgás (XV. ének 391—394. sor KEMENES (Kempf József fordítása). Az idők folyamán különböző általános bódulatot okozó növényekről hitték, hogy a bőrre alkalmazva helybeli érzéstelenséget okoznak és a moxák, melyekről már megemlékeztünk, eredetileg helyi fájdalmak csillapítására szolgáltak. Bódító növényeket helyeztek a bőrre és ott égették el. A mogusa (artemisia vulgaris) is, melytől az egész eljárás nevét vette ilyen bódító növény. A kínaiak a moxákat műtét előtti érzéstelenítésre is használták. Salernóban viszont mákból, mandrago- rából és beléndekből készült pépet tettek az operálandó területre, hogy érzéstelenné váljék. PLINIUS ép úgy mint DIOSKORIDES írnak valami memphisi kőről, amit porrá zúzva és ecettel keverve helyeztek az operálandó területre, mely ettől állítólag elzsibbadt, úgy hogy a beteg nem érezte a metszést. El sem tudjuk képzelni, hogy ez mi lehetett* csak valószínű, hogy olyasvalami, amiből ecet behatására szénsav fejlődött. MARCO AURELIO SEVERINO nápolyi sebészprofesszor a bemetszés helyére J/4 órával a műtét előtt havat (nivem, talán inkább jeget) tett, miáltal az érzéstelenné vált. Később JOHN HUNTER jött rá, hogy a nyúl füle érzéstelenné válik ha erősen lehűtik és egyes hadi sebészek is rájöttek arra, hogy nagy hidegben a műtétek fájdalmatlanul végezhetők. így a nagy JEAN DOMINIQUE LARREY, NAPOLEON fősebésze, aki lehetőleg közvetlenül a sérülés után, meg az ütközet folyamán amputált, feljegyezte, hogy az eylaui csata alkalmával (1807. febr. 7.), amikor —19° volt a temperatura, az ampu- tációk teljesen fájdalmatlanul sikerültek. A végtagok érzéstelenítésére szolgáló további eljárás volt idegeiknek lenyomása ujjal, vagy alkalmas pelottákkal, vagy pedig a vég-
