Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye
I. Rész: Képek a múltból - II. Fejezet. Az orvos mint varázsló
39 őket, mely módon egyszersmind kiváló varázserejéről is tanúságot tesz. Mindez csak piciny részlete egy hosszú, sok énekkel, szónoklattal és tánccal járó szertartásnak. Különben orvosi tanítás és orvosi vizsga más primitív népek körében is dívik, sőt továbbképző tanfolyamok is akadnak, legtöbbször azonban mindezt elengedik, fő, hogy az illető sajátmaga meg legyen győződve természetfölötti adottságairól és ezt népe babonás felfogásának megfelelően bebizonyítsa. Ezen okok folytán a legtöbb helyen az orvosnak egész különlegesen kedvező helyzete van, tisztelik, gondoskodnak róla, nagyon sokszor lévén ő egyúttal pap is, jós is, varázsló is, bár akadnak helyek, ahol e feladatok külön-külön személyekre háramlanak. De ilyenkor is előfordul, hogy az orvos rangját a jósénál, sőt a papénál is nagyobbra tartják. Társadalmi helyzetének megfelelően azután különböző követelményeket is fűznek az orvoshoz, pl. külön tabuk vannak a számára, szabályozzák mit szabad ennie, mit nem és személyes dolgaiba egyébként is beleszólnak (pl. bizonyos törzseknél orvosnőnek nem szabad megházasodnia, másutt minden gáncs nélkül hódolhat a szabad szerelemnek), mindez a legnagyobb változatosságban. Van pl. hely, ahol az orvos nappal nem mozdul ki kunyhójából, éjjel viszont körüljár, hatalmas ordításokkal ijesztgetve a népet. Van olyan hely, ahol elvárják, hogy az orvosnak állandóan rángásai legyenek, fintorgassa arcát, ezzel jelezve azt, hogy barátaival, a szellemekkel állandóan társalog stb., stb. Eltekintve az életmódját, viselkedését korlátozó szabályoktól, sem volt a varázsló-orvos élete különösen könnyű. Életét minden nem sikeres kúra veszélybe hozhatta, nem is szólva a halálesetekről és a vetélytársakról, akik nemcsak a páciensét vették el, de akárhányszor még azt is ráfogták, hogy annak a betegségét az ő gonosz varázslata idézte elő. Kalifornia bizonyos indiánus népeinél meg éppen az a kellemetlen szokás uralkodott, hogy a halott hozzátartozói lelőtték az első medicineman-t, aki eléjük került, akkor is, ha sohasem látta a beteget, sőt ha más törzshöz is tartozott. Kétségtelen ellenben, hogy az orvos, kuruzsló, medicine-man, sámán stb., stb. ahogy a különböző helyeken nevezik, sokszor élet-halál ura és hogy sokszor nemcsak a hozzá forduló betegek, hanem más személyek sorsa és élete is az ő kezébe van letéve, mint arra már az imént utaltunk. Nemcsak méreggel tudott ölni, hanem szavakkal is, hisz a szellemekkel való társalgásából bármikor meríthette azt a tanulságot, hogy N. N. gonosz varázsló és hogy csak X. Y. feláldozása árán lehet esőt szerezni vagy a király életét megmenteni stb. Hogy milyen ravaszsággal dolgoznak ezek az emberek, arra különösen jellegzetes az, amit EHRENREICH mesél az Amazon felső folyásánál lakó ipurina-indiánusokról (BARTELS). Ha a sámán úgy látja,