Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye

I. Rész: Képek a múltból - II. Fejezet. Az orvos mint varázsló

35

testeket kihúznak és a vásárokat járó sarlatánok a 16—17. században igen elterjedten gyakorolták e trükköt. A homlokon vagy tarkón ejtett sebbe belesanzsiroztak valami követ és aztán nagy diadallal kihúzták. Ezt az eljárást számos ezen korból származó festmény örökítette meg (HOLLÄNDER).

A szellemek kiűzése, mely mint ördögűzés (exorcizmus) úgyszólván mindmáig fennmaradt, természetesen abból indul ki, hogy ami az emberIndián medicineman hivatalos díszben. Ausztráliai varázsló orvos működésre

felkészülten.

nek kellemetlen, az a bennerekedt rossz szellemnek is az és ha jól meggyömöszölik a beteget, az a szellemnek is fájni fog. Ezért akárhányszor nemcsak meggyúrják, hanem megverik vagy összerúgdossák a beteget, éspedig nemcsak a varázsló és segédei, hanem az egész falu, hogy kikergessék belőle a rossz szellemet. Szimulálás ellen nem is rossz orvosság. Sőt a kitűnő WEYER JÁNOS boszorkányság kiűzése — ahogy ma mondanók, hisztéria gyógyítása — céljából is igen melegen ajánlotta. Azonfelül nem lehetetlen, hogy ennek az eljárásnak köszönjük a masz- százst.

Máskor füstöléssel vagy óriási zajjal, főleg dobbal, csörgővel, kereplővel, némelykor egész zenekar közreműködésével igyekeznek a gonosz szellemet távozásra birni és a vad táncok, melyeket egyszer csak a varázsló, máskor egész csoport vagy akár az egész törzs lejt, ugyanezt a célt szolgálják. A zene, ének, tánc által előidézett lelkiállapot, támogatva

3*