Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye
I. Rész: Képek a múltból - II. Fejezet. Az orvos mint varázsló
28 van kötve, pl. hogy bizonyos imákat, varázsszavakat kell mondani, mikor az ember a gyógyfüvet szedi, hogy csak bizonyos edényeket használhat annak eltevésére, és hogy bizonyos formákat be kell tartania akkor is, mikor a beteg az orvosságot beveszi, vagy azt külsőleg alkalmazzák. Ez néha egész népünnepély keretében, táncok és egyéb ceremóniák közt történik, nem is szólva arról, hogy sok orvosság csak úgy érvényes, ha bizonyos meghatározott egyén szedi, készíti, vagy adja be, vagy ha bizonyos napon, vagy órában, vagy holdtöltekor stb., stb. veszik be. Legtréfásabb, hogy némely esetben egyenesen becsapják azt a szellemet, akinek közbenjárásától a gyógyulást remélik. Egyes maláji szigeteken például bizonyos faleveleket tartanak hatásosnak orbánc ellen. Mielőtt azonban az ember e faleveleket leszedi, egy gyűrűt kell elásnia a fa alá és figyelmeztetni a szellemet, hogy íme itt a gyűrűm és most elveszem érte az orvosságot, tehát mintegy kifizetik a szellemet az orvosságért. A levelek leszedése után azonban a gyűrűt kiássák és elviszik az orvossággal együtt. 6. SIR JAMES G. FRAZER nyomán nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy a babona hamis természettudományi rendszer és a varázslás az ebből levont gyakorlati következtetéseken alapuló művészet, amihez talán még azt lehetne hozzáfűzni, hogy ezen következtetések igyekeznek a realitásokkal is számolni, igaz, hogy rendszerint inkább a varázsló érdekeit tartva szem előtt, mint azét, akinek érdekében a varázslásnak történnie kellene. Azt is meg kell állapítani, hogy maga a babona is, bármilyen bizarr legyen egyébként, legalább valamely laza kapcsolatot igyekszik tartani a realitással és kiindulási pontja rendszerint mégiscsak valami tapasztalat, vagy megfigyelés, esetleg persze helytelen megfigyelés. Már említettük, hogy orvosi ténykedésekre az első alkalmakat nyilván a bőrbe vagy a bőr alá fúródott idegen testek, szálkák, tövisek, rovarok vagy azok részei, férgek stb. szolgáltatták. És ez nyilván igen mély benyomást keltett, mert számos primitív népben él a hit, hogy a betegséget valamely, a szervezetbe került élő vagy élettelen test okozza. Az élőlények közül elsősorban a férgekre gondolnak. Ilyenek tropikus vidékeken gyakran okoznak megbetegedéseket, melyeket meg lehet előzni, illetve meg lehet gyógyítani a féreg eltávolításával, amihez a legprimitívebb emberek is értenek. Nem természetes-e ennek alapján, hogy ha betegnek érzik magukat, akkor elsősorban arra gondolnak, hogy talán most is valami láthatatlan féreg van bennük. Egy másik megfigyelés, mely erre a gondolatra vezetett talán az volt, hogy elhanyagolt, bűzös sebekből vagy fekélyekből légyálcák, nyűvek másztak elő. Az emberben és állatban egyaránt gyakori bélférgek, melyek távo
