Peterka Jósef Sebestyén: Bábamesterséget tárgyazó kathechismus (Pest, 1814)
Harmadik szakasz. A' terhes nádrában lévü részekrül
HARMADIK SZAKASZ. 5* hoszszabbak a’ magzatnál. De ellenben vágynak ollyanok is, hogy a' természet rendén kiviül rövi- debbek, hogy sem lenni keltenék, el annyira néha, hogy a’ szülés alkatmatosságával a’ magzatnak ki menetelét meg gátolyák, és néha a’ magT zatnak meg szülése előtt kéntelenségbül el is kell vágni. 31,5. K. Hogyan neveztetik mesterséges szóval a rövid köldök zsinór ? F. A’ természetessen rövid köldökzsinórnak. 316. K. Vagyon é még másféle rövid köldök zsinór ? jP. Igen is vagyon, 317. K. Hát annak mi o' ntve ? F. Történetből való rövid köldök sinor. 318. K. Honnan származik a' történetbül va« ló rövid köldök zsinór ? F, Az által való tekeredésbül, p. o. ha a’ magzatnak a’ nyakán, hasán , kezén , lábán }s más egyébb részein által tekeredik. 419. K. Vagyon é bizonyos jele ez illetén rö* vid köldök zsinórnak a’ szülésnek az idején , tudniillik-. hogy az egyik, vagy másik módon vagyon meg rövidítve ? F. Igen is vagyon, 320. K. Miben áll az a’ külömbség, vagy is jel ? F- Abban , hogy a’ természetesen rövid köldökzsinórban , a’ magzat egyenesen vagyon hely- heztetve a’ szülésre; a’ másik esetben pedig restit helyheztetödik a’ magzat.
