Peterka Jósef Sebestyén: Bábamesterséget tárgyazó kathechismus (Pest, 1814)
Első szakasz. A' tudományos bábamesterségrül
ELSŐ SZAKASZ. l3 F. Ha egy egész száraz roedenczét az ember maga eleibe vészén, látni fogja, hogy abban a’ tsontok épületé nem egyarányos mértékűek. Ha ezen feliül az ember egy xnértéket vészén, tehát találni fogja , hogy a’ kereszttsontnak az előhegyé- tül, egészlen a’ farktsontnak a’ hegyéig hat tzol, a’ béltsontnak középkörétül egészlen az ülő tson- toknak az alsó fel emelkedésig négy tzoll, a’ sze mérem tsontoknak a’ szélessége pedig két tzoll fog lenni. 56. K. Mint vágynak tehát egymás iránt ezek a tsontok a magosság, és mélységnek mértékeit e nézve ? F. Úgy, hogy a’ kereszttsont, vagy is a’ há- tulsó része a’ medenezének két tzollal magosabb a’ két széleknél; és hogy a’ két széle vagy is szárnya, a’ medenezének ismét két tzollal magosabb hogy sem az eleje a’ medentzének. 57. K. Mennyire vagyon kivésve e’ kereszttson- toknak belső színe, vagy is mennyire távozik el az ö karimás lineája az egyenes lineátúl? F. Hat, nyoltz lineát, vagy is valamivel töb-'1 bel egy fél tzolnál. 58. Ä. Alandó szokott é lenni ezen mérték a magosság , és mélységnek mértékére nézve ? F. Epen nem; mert többet, kevesebbet el távozhat a’ természet ettül a’ mértéktől; és igy a- hozképest többet vagy kevessebbet hibás lehet a’ medencze. V'1'■'“*) /
