Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

Elmebetegek osztálya és külön pavil- lona.

DR. PÁVAI VÁJNA GÁBOli

Érdemes vizsgálnunk, hogy ily nagy beteglétszám mellett, mely kóresetek fordulnak elő leggyakrabban. Az 1904-ben ápolt betegek p. o. így oszlanak meg: légzőszervek betegségeiben szenvedők 906 (ebből tuberculozis 227, bronchitis acuta et chronica 413), vérkeringési szervek betegségeiben 291 (ebből myocarditis 138), emésztő szervek betegségeiben 637 (legtöbb gyomorkurutos 369, utána (carcinoma ventriculi 46), májbetegségben 30, lép 1, hugyszer- vek betegségeiben 185 (nephritis összesen 103), ivarszervi bujakóros bántalmakban 616, idegrendszer bántalmaiban 493 (legtöbb a hysteria 121, neurasthenia 65), bőrbetegségekben 690 (bőrhorzsolás 109, rűh 101, lábfekély 114). Csiizos bajokban 671. Heveny fertőző betegségekben 186 (typhus abd. 45), sypliilisben 518, leprában (egy idegen átutalt család 5), anthraxban 27, vérbetegségekben 54, az az anyag forgalom betegségeiben 28, (csontlágyulás 2), mérgezettek 44. Az összes belgyógyászati esetek száma 6194, belefoglalva a 784 elmebeteget is. Az elmetegek osztályát dr. Fischer Jakab osztály vezető főorvos adatai alapján a következőkben ismertetjük.

Az állami kórház elmebeteg osztálya kezdetben csak a bel- gvógyászati osztály függeléke volt s a főépület souterén- jében volt elhelyezve, a mi magától érthetőleg arra teljesen alkalmatlan volt. Még dr. Kanka Károly igazgatása idejében sürgette ismételten dr. Pávai Vájná Gábor, a belgyógyászati osztály vezető főorvosa az elmebetegek megfelelőbb elhelyezését. A kormány végre a nyolcvanas évek végén az elmebetegek célszerű ellielyezhetése végett megvette a kórházzal szomszédos Prokop-féle házat, de ezzel a szintén alkalmatlan épülettel sem lehetett megfelelni a fokozódó

58