Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
Erőszakos halálesetek és öngyilkosság. ZZ DR. p/vAI VÁJNÁ GÍBOR Rendőri felügyelet alatt álló kéjnő összesen az egész év folyamán Közülök bordélyházban átlag e g y s Magánházban zerre 1891 182 73—78 8 1892 154 78—78 11 1893 146 78—74 10 1894 160 74—70 9 1895 129 70—69 8 1896 116 69—65 7 1897 90 65—60 7 1898 135 60—62 6 1899 172 62—60 6 1900 165 60—55 5 1901 173 55—61 5 1902 197 61 — 62 5 1903 170 62—60 5 1904 145 60—45 5 1905 160 45—55 5 ❖ * * A halálokok közölt még ki kell terjeszkednünk az erőszakos halálesetekre is. Említettük már föntebb, bogy a halottak hányadához nem csekély kontingenssel járul a Dunából kifogott öngyilkosok holtteste. Az öngyilkosságok száma, csekély hullámzást leszámítva, körülbelül mindig ugyanazon az arányban mozog; annyit azonban nem hagyhatunk figyelmen kivül, hogy arányszámuk az 1880-as évekhez képest emelkedett. Pozsonyi lakos 1881 -töl 1905-ig, tehát 25 év óta 521 lett öngyilkos; vag}Tis az összes halottak közül egv évben átlag 1 • 11 °/0. A közelmúlt évtizedben az arány mindig fölötte állt az l°/0--nak, holott a múlt század 80-as éveiben még alatta maradt, sőt néha a félszázalékot sem érte el. 38
