Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

A gümökór arányszámai' nak hullámzása.

PR. pXyai va.tna gáror-------------------------------------------------t

ávolról sem jelent annyit, hogy megelégedéssel vegyük tudomásul, hanem buzdításul kell szolgálnia arra, hogy az összes illetékes tényezők, a melyek közé ezen a terén a társadalom egész értelmiségét is kell sorolnunk, rajta legyenek, hogy fokozott küzdelemmel a gümökór terjedését csökkentsék, mint ez megtörtént már Angliában és jelenleg történik Németországban.

A gümökór okozta halálozások csökkentésében, bizony- nyára nagy része volt az egészségügyi intézmények fejlesztésének és a művelődés gyarapodásának, különösen azonban a lakás- és megélhetési viszonyok fokozatos javítása, vagyis a nép nyomorának lehető enyhítése és az iszákosság kerülése, voltak és lesznek a legfőbb tényezők.

A gümőkórban elhaltak arányszámai az összes elhalálozások számához viszonyítva is már tetemesen javultak.

így a múlt század nyolcvanas éveinek elején az Összes halottaknak 17—18, sőt 20, 21 százaléka volt gümőkóros. Ez az arányszám a 90-enes években 15, 13, sőt 12°/0-ra is javult. Csak egy szerencsés esztendő volt, az 1894-iki, a mikor csak 7,35°/0 volt a gümőkórban elhaltak száma. 1902-től fogva némi rosszabbodás állott be; ekkor 14-re, a következő években 15-ön felül emelkedett az arányszám, de már 1905-ben ismét 14'70-re csökkent. Ebből látható, hogy Pozsonyban kisebb-nagyobb hullámzással a 80-as évekhez képest, a javulás állandó jellegű az utóbbi évtizedben.

Lényegesebb a javulás képe a lakosság összes számához való viszonylatban. Az 1901 —1905-iki pentádban, Pozsony város kiszámított átlagos polgári lakossága az orsz. statisztikai hivatal kimutatásai alapján (1900-ban 61.537,

1905. végén 67.262) tehát 64.400 lélek................. 64.400

16