Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

Dr. Wertner Mór. i

DR. PÍVAI VÁJNÁ GÍBOR

már fentebb ismertettük. Azonban ő már megelőzőleg is kiváló és jelentékeny irodalmi munkásságot fejtett ki a szakirodalom terén. Ez időből származó értekezései a következők: Az éleny és szénsav hatása a szív működésére. Orvostermészettudományi Értesítő Kolozsvár 1882, továbbá: Emlő egy petefészek-daganatban. Orv. Htlp. 1886. — Adatok a petefészek csltlőhámos papillás cystomájának szövettanához és keletkezéséhez. Orv. Htlp. 1887. — A petefészek tömlős daganatai által okozott másodlagos hashártya-megbetegedés jelentőségéről kórisméi, gyógyjavalati és kórjóslati szempontból. Orv. Htlp. 1888.

— Endothelioma cysticum myxomatodes ovarii. Orv. Htlp. 1888.

— Az ugyanazon egyénen ismételt hasmetszési műtétekről. Orv. Htlp. 1889. — A magzat-burok (chorion) visszamaradás jelentőségének és kezelésének kérdéséhez. Orv. Htlp. 1890.

— A szülés után fellépő vérzések kezeléséhez. Orv. Htlp. 1890.

Dr. Velits irodalmi működése gazdag, alapos és tartalmas, művei magyar és német n}^elven jelentek meg. Sok dologban úttörő volt. Ő volt az első nőgyógyászok egyike, a ki az osteomalacia — csontlágyulás* — ellen a petefészek kiirtását sok esetben sikeresen alkalmazta. Dr. Velits mint műtő nőgyógyász nagy hírű, mint tanár pedig a bábák kiképzése terén valóban ritkítja párját.

jV Dr. Wertner Mór orvos-történetiró, született Spácán 1869 júl. 26-ikán. Orvosi oklevelét 1872-ben a bécsi orvosi egyetemen nyerte, még ugyanezen évben a komárommegyei Csúzon telepedett le mint működő orvos. 1874-ben Szempc-re költözött és itt 1878—1890-ig mint körorvos működött. 1890—1893-ig Pozsonyban lakott mint tiszteletbeli megyei főorvos,

* A csontlágy íilás a Csallóköz kiterjedt endemicus betegsége. Lsd. dr. Velits tanár idevágó müveit.

188