Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

a helybeli kir. jogakadémián a közigazgatási közegészségtan előadója, az állami női tanitóképzőben és az áll. felső leányiskolában az egészségtan tanára, a városi egészség- ügyi bizottság tagja stb., szül. 1850 febr. 18-án Debrecenben. 1869-ben az orvosi tanulmányokra Budapestre ment. Mint egyetemi hallgató kétszer nyert pályadijat a kórbonc- tanból és a megfelelő vizsgálatok letétele után megkapta a 300 frtos állami öszdöndíjat is négy évre. Orvos-sebészi és szülészeti oklevelét 1876-ban nyerte Budapesten. Tanulmányai befejeztével a Korányi Frigyes egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint első ösztöndíjas gyakornok működött, 1879-ben pedig ugyanezen klinika első tanársegédévé lett kinevezve. E minőségben működött egész 1882-ik év május haváig, a mikor a pozsonyi állami kórház belgyógyászati osztályának főorvossává neveztetett ki.

Mielőtt ez állását elfoglalta, hosszabb tanulmányutat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Később is gyakran tett tanulmányutat Parisban, Londonban. Részvett dr. Dobrovits főorvossal együtt,' a moszkvai XII-ik nemzetközi orvosi kongresszuson is 1897-ben. Pozsonyban 1890-ben idősb dr. Vutkovich Sándorral egyetemben nagy áldozatokkal alapította a Nyugatmagyarországi Híradót, a Felvidék egyetlen politikai magyar napilapját. A Toldy-körnek több mint egy évtized óta alelnöke. Számos orvosi és társadalmi cikke jelent meg az Orvosi Hetilapban, Pester med. chirurg. Presse és a Wiener Med. Presse-ben, továbbá a Centralblatt für Therapie-ban, Pozsony vidéki Lapokban, Nyugatmagyarországi Híradóban, a Pressburger Zeitung-ban és a Westungarischer Grenzbote-ban. A tüdővészről, nemkülönben a diphteriáról és a Behring- féle vérsavó gyógyító módról szóló tanulmánya, a pozsonyi------------------------ DK. pXvAI VÁJNÁ gIboR -----------------------------1

28'