Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE 1848-ig a híres bécsi szemésznek, Rózás Antal egyetemi tanár- nak volt tanszéki segédje és a Medicinische Jahrbücher szerkesztésében is segédkezett. 1848—49-ben a magyar honvéd* öégben főorvos, majd törzsorvos lett; előbb Görgey hadtestében, majd a szegedi és aradi kórházakban teljesítette orvosi kötelességét, 1864-ben a pozsonyi országos kórház szemészeti osztályának főorvosává nevezték ki, 1882-ben pedig a kórház igazgatójalett. Majd 1888-ban a közegészségügy terén kifejtett érdemei elismeréséül kir. tanácsosi címmel lett kitüntetve. 1892-ben saját kérelmére fölmentették az igazgató-: ságtól s ekkor kapta a harmadosztályú vaskorona rendet is, de egy ideig t. i. 1898-ig még megtartotta osztályának vezetését Első irodalmi munkája a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde-b&n jelent meg, ebben jelentéseket közöl a a Csongrádvármegyében, Szegeden, Munkács, Abauj-Torna, Gömör, Máramaros, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Nógrád, Xyitra, Hont és Bars vármegyékben kezelt szembetegekről. Cikkei jelentek meg továbbá az Orvosi hetilapban, a Verhandlungen für Naturkunde folyóiratban, a Magyar orvosok és ter- mészetvizsgálók munkálataiban, a Kórházi Szemlében, Orvosi Szemlében. Önállóan megjelent művei : Beschreibung der für sämmt- liche Augenoperationen nothwendigen Instrumente mit besonderer Kücksicht auf die an der Wiener Augenklinik gebräuchlichen. Wien, 1842, továbbá közlemény az iridodesisröl, A szem telszegalakúlásáiról. A pozsonyi országos kórház leírása. Adatok Pozsony városának orvosi hely rajzához stb. Szerkesztette Pozsonyban a Kórházi Szemlét 1865-ben, 12. havi füzetben, s az Orvosi Szemlét 1866-ban, továbbá Römer Flórissal együtt, a magyar orvosok és természetvizsgálók XI-ik vándor121
