Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
89 lített psychikai inger alapján ; miből aztán önkényt következik, hogy a psychikai inger csak közvetve hozza létre a képzeleti képet, a mennyiben közvetettemül csak physiologiai ingert létesít a centrális szervben, s az új képet ez a physiologiai inger ébreszti fel a tudatban. A fentebb egész általánosságban említett szabály az emlékezet- és phantasia-képzeteknek eredetéről e szerint úgy leszen kibővítendő, hogy e képzetek psychologiai inger folytán létesített physiol, ingerek által idéztetnek elő. Harmadik sajátságuk, hogy a velők összekötött érzéki érzelem rendszerint nem oly intensiv és eleven, mint a minők a külső ingerek által létesített érzetekkel és képzetekkel kötvék egybe. A minek természetes oka abban rejlik, hogy az a physiologiai inger, melyet nem külső tényezők, hanem psychikai inger ébreszt, már természeténél és eredeténél fogva rendszerint kevésbbé intensiv mint a külső inger. Innen van, hogy azt a fájdalom-érzelmet, melyet pl. érző idegek elmetszésekor érzünk, oly élénken és elevenen, a mint éreztük, nem lehet emlékezetünkben felújítani. Ez a physiol, alapja és magyarázata annak a mindennapi tapasztalásnak is, hogy élénken és megközelítőleg híven csak a mérsékelt élvezetben eltelt, vidám napokra emlékezünk vissza. Végre ezen alapon nyer megfejtést az a tünemény, hogy az a physiologiai inger, mely az emlékezet és phantásia képzeteinek a forrása, a centrális érzék-síkokról, melyekben keletkezik, sohasem terjed át a periphericus érzék-sikokra; minélfogva ezeknél a képzeteknél az inger az érzék-szervekre semmi utóhatást sem gyakorol. Az emlékezet vagy phantasia nem fárasztja ki áz érzékeket, mint ez a külső ingerek által történik. Az ember szeme nem fárad el, akármeny- nyit foglalkozik is a látás körébe tartozó emlékezeti képekkel. Olyan esetek azonban — ha ritkábban is — de előfordulnak, hogy a centrális physiol, inger átterjed a centrális mozgató-idegekre, a midőn különféle önkénytelen cselekvések, test-mozgások, beszéd keletkeznek ; de
