Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)

A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek

81

sőt halált is okozhatnak. Az állati szervezet körén belül pedig az állati élet fenntartásának jelentékeny tényezői.

Ha az érzék-képzeteket a maguk eredetiségében vesz- szük vizsgálat alá mint elemi érzék-képzeteket, azok fősajátsága gyanánt tartalmuk egyszerűsége tűnik fel; mert a mi ezen képzetek által tapasztalunk, az nem egyéb mint testünk vagy az érzék-szervek állapota. Bennök épen semmi sem foglaltatik azon okokról, melyek emez állapotokat létrehozták, vagy azon helyre nézve, a hol a képzet keletkezik. Hogy ezt az okot megtaláljuk, arra már különös lelki működés szükséges, melyet tanulni vagy gyakorlás által kell elsajátítani, mint ezt a gyermeknél tapasztalhatjuk, vagy azoknál, kik valamely érzék nélkül jöttek a világra, ha később érzékük birtokába jutottak. A gyermeknek tanulnia kell, hogy lásson halljon stb., s egyelőre még azt sem tudja, hogy látnia szemével, hallani fülével kell. Csak ha tapasztalta, hogy ha szemét behunyja nem lát; vagy ha fülét befogja nem hall. tudja meg, hogy a látás és hallás az említett érzéki szervek közreműködésétől függ. Épen ily kevéssé ismeri azon érzelmek székhelyét, a melyek képzeteit kisérik; érez pl. fájdalmat, de nem tudja mije fáj, vagy oda helyezi a fájdalmat, a hol ennek oka nem is létezhetik, pl. valamely elvágott testrészbe. Hogy a látást a szembe, a hallást a fülbe stb. helyezzük, ez már komplikáltabb működés az egyszerű képzet keletkezésénél, s az izom-érzelmek által közvetíttetik. Tapasztalás szerint ugyanis minden elemi érzék-képzetet megfelelő izom-érzelmek kisérnek, melyek a megmozgatott izmok benyomásait juttatják az agyvelőhöz, s ezáltal lehetővé teszik, hogy a tudat a mozgató-szervek állapotváltozásait is megismerje, s így azon vonatkozás alapján, mely az érzék-képzetek és a megfelelő izom-érzetek között létezik, azon helyről is

Pauer : A lélektan alaptanai. ----------