Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
78 A látás-képzetek tartalmát e szerint egyes-egyedül a színek képezik, a fehér és fekete szint is beleértve. A tárgyak nagyságát, alakját, irányát, mozgását közvetlenül nem látjuk, miután csak az látható, a mi az idegeket érinti és ez által azokban érzetet kelt; nagyság, alak, mozgás pedig nem oly dolgok, melyek ingerek gyanánt lennének tekinthetők. Ezekhez a határozmá- nyokhoz már Ítélés, következtetés által jutunk; hogy azonban mégis a közvetetlen látás eredményeinek tartjuk őket, ennek oka abban rejlik, hogy keletkezésök az első élet-évekbe esik, a mikor még kifejlődésöket figyelemmel nem kisérhetjük, későbbi alkalmazásuk pedig oly gyorsasággal foly le, hogy a folyamat e sebessége magát a folyamatot mintegy elzárja szemeink elől. Történjék már bármi okból, hogy a mechanismus kifejlődése azon időre esik, midőn már tudatos figyelemmel kisérhetjük azt; ez esetben ama látszat is elenyészik, mint ezt ama jelentések eléggé bizonyítják, melyek született vakokkal tett kísérletekről tudósítanak, kik operálás folytán látásukhoz jutottak. E jelentések mind megegyeznek abban, hogy az ily módon meggyógyullak a tárgyak nagyságáról, alakjáról, távolságáról nem tudnak maguknak Ítéletet formálni. Távolabb eső tárgyak oly közelben látszanak nekik, hogy félnek a beléjök ütközésről. A legegyszerűbb alakokat csak hosszabb után- gondolás által képesek megkülönböztetni, ekkor is ujjaik végén keletkezett érzetek által segíttetnek. Egy fest vény, bemázolt sík gyanánt tűnik elő nekik, s csak lassan- lassan tanulják meg az árnyalatok és perspectiva felfogását. A legfőbb faktor, a mi által ez történik, s a látás képzetei a tárgyak helyzetéről, irányáról, dimensióiról is tudósítanak: a szem mozgását kisérő érzetek, a melyek fontosságát már az az egyszerű tény is eléggé bizonyítja, hogy a merev, nyugvó szem észrevételei sokkal határozatlanabbak, mint a melyek mozgások kisére-
