Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Tartalomjegyzék
o .4 vágy. Fogalma. Mozzanatai. A vágj' alapformája: a vágyakozás 144—145 A hajlam és szenvedély. Nyilvánulataik és psychologiai kifejlődésök. A hajlam és szenvedély mint az apperceptió folyamatának eredményei _ ._. .... .... .... .... .... — — — — — — —- 145—14G A képzet-hangulat functiói. Mozgás-tünemények. Az önkénytelen és önkénvtes mozgások formái. Tudattalan és tudatos mozgások 146—147 Kifejező mozgások. Értelmezések. Wundt felosztási principiumai. A direct innervatió-változás elve. Az analog érzetek associatiójának elve. Az érzék-képzetek és bizonyos mozgások között constatálható vonatkozás elve. A gondolatok kifejezése. A mimikái nyelv. Beszéd. A phrenologia és physiognomia .... .... .... .... — .... ._. ~~ 147—157 Az önkénytes mozgások. Characteristicus tulajdonságaik. Psychologiai és mechanikai okság. Az akarat. Értelmezése. Functiója. Indeterminismus. Physiologia! determinismus. Az akarat kettős determi- natiója. Szabadakarat. Ethikai akarat. Character. Felelősség és beszámítás. Értelmök és alkalmazásuk .... .„. .... .... ._. .„ .... 157—169 Lap V. FEJEZET. REFLEXIÓK ÉS ELMÉLETEK. 1. Reflexiók. A psychogenesis tényei a lelki élet fejlődésére vonatkozólag. A gyermek érzéki és lelki életének periódusai. Jellemző vonásaik. Szervi érzetek összehalmozása mint a lelki élet kezdete. Az összes érzékek functióba lépése. Az öntudat kibontakozása. Beszéd. Az értelmi functi ók kezdete. Abnormitások a lelki életben. Okaik. A subcorticalis góczpontok zavartalan functiója. A fehérállomány megbetegedésének következményei. f nép-lélek fejlődési stádiumai. A néplélektan feladata?) társadalmi élet fejlődésének phasisai. A társadalmi bajok, socialis és egyéb mozgalmak párhuzamban állanak az egyes egyén lelküle- tében végbemenő változásokkal}.- .„ ._ .... .... _ __ „ _ .... 170 2. Elméletek. ^materialismus és főbb érvei. A Spiritualismus és argumentumai. "" Wundt elmélete a szellemi causalitásról és törvényeiről. Megjegyzések az ismertetett elméletekre. A materialismus és Spiritualismus, mint a substantiális lélek-fogalomnak két formája, nem alkalmas elméletek a lélektani problémák megoldására. A test és lélek
