Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Bevezetés - A lelki élet fogalma
27 Nagyobb zaj, hangos beszéd, zene stb. mellett nyugodtan alhatik az ember, ha ezek kedélyét nem érintik, de a legcsekélyebb zörej is felébreszt, ha érdekelve vagyunk. Végre jelentékeny szerepet játszik a szokás is. Tapasztalati tény, hogy az elálmosodás rendszerint azon időben következik be, melyben rendes életmódunk szerint lenyugodni szoktunk. Alvásunk tartama is nagyrészt a megszokástól függ. .Hozzászokhatunk az igen sok vagy kevés alváshoz, a korán vagy későn fekvéshez vagy felkeléshez ; a nappali, kivált délutáni alváshoz, s e szokásaink aztán követelőleg lépnek fel. A ki megszokta pl. a zajt, azt a szokásos lárma nem háborgatja nyugvásában, sőt ellenkezőleg ama zaj megszűnte ébreszti fel; míg a ki csöndességhez, magányhoz szokott, azt a kisebb zörej is zavarni fogja. A mi a testi és lelki életben létrejövő változásokat illeti az alvás folyama alatt: a testi szervezetet tekintve annyi kétségtelen, hogy legfőképen az agyidegrendszer van érdekelve alvás alkalmával; erre mutat a tény, hogy éppen az eszmélet, az öntudat enyészik el, mely jelenségeknél pedig kétségtelen, hogy az agynak jelentékeny szerepe van. Hogy azonban minő változásokon megy keresztül az agyvelő, erről keveset tudhatni. Az ideg- rendszer azon része, mely a tenyésző-életet s annak működéseit: az emésztést, vérkeringést, táplálást vezeti, alvás közben is zavartalanul folytatja működését, egyes esetekben még nagyobb erélylyel, mint ébrenlétkor. Ez az oka, hogy alvás közben gyorsabban és könnyebben gyógyulnak a sebek; innen van, hogy habár alvás alatt semmi új anyagot sem vesz fel a szervezet, mégis erősödve ébred fel az ember, s hogy a gyermekek első életszaka csaknem kizárólagos alvásban áll, míg az öregeknél az álmatlanság közönséges baj. Ellenben az emésztés lassúbb alvás közben, mint ébrenlétkor, a mi onnan is eléggé kiviláglik, hogy alvás alkalmával 10—12 órát is keresztül lehet húzni éhség érzete nélkül. Innen
