Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
Bevezetés - A lelki élet fogalma
18 agyról is, mely szintén nevezetes coordináló-szerv, egyszersmind sensorium és mozgás-centrum. Megsértése ingadozó-, sőt kényszer-mozgásokkal van összekötve. Míg:, végre 3. a nagy-agy, különösen annak féltekéi az értelem, képzetek, tudat és az önkénytes vagy tudatos mozgások orgánuma. Mindez számtalan, élő állatokon véghezvitt kísérletekből kitűnt eredmény — de csakis negativ, a mennyiben belőle az egyes agy-részek különös functiójára nézve vajmi keveset tudhatunk meg. S a mit következtetés utján megállapíthatunk, az abban áll, hogy nagyban és egészben az összes agyrészek ugyanazon functional bírnak; mi egyébként az összes idegszálak és sejtek egyenlő alkatának is tökéletesen megfelel. Azonban ez eredmény is felette fontos, mert általa legalább kétségtelenné vált, hogy az egyes agy-részek nem különböznek egymástól abban, hogy mindegyikök különös lelki tehetségekkeljpír, hanem csak annyiban, hogy mindegyikök ugyanazon functiókat más complicátióban egyesíti egy magasabb- vagy alsóbbrendű vagy épen más módon alakított ossz-eredménybe. E részek között a fokozatos alárendeltség és fölérendeltség viszonya létezik. Az agy-idegrendszer egy egész sorozatát tünteti fel az egymás fölé rendelt rendszereknek, ezek: a peripherikus idegek, hátgerincz, nyult-agy, kis-agy, nagy-agy; melyek mindegyike magában foglalja az alsóbbat s uj szervekkel kibővültén egy magasabb egységbe egyesíti. Az egyes peripherikus ideg-gyökök először a hátgerincz-velőben egyesíttetnek mint középponti szervben, hol az agy-idegek hozzájárultával egyszersmind az összes motoricus vezetések egyesítvék. Az így keletkezett complicált mechanismus legközelebb a kis-agy dispositiója alatt áll, mely már nemcsak az önkénytes mozgások orgánuma, hanem egyúttal igen fontos sensorium is; benne mindazon lelki functiók, melyek a hátgerinczben és medullában már szerepeltek, sokkal magasabb fokozatban találhatók — míg végre a nagy-agyban az idegrendszer organisatiója fej
