Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
129 3. Átalakulhat a szó jelentése puszta nyelvhasználat következtében is. Azonban bármily módon jött légyen létre a szó jelentésének változása, minden e nemű változásnak közös feltétele, hogy az újonnan létrejött jelentmény gazdagabb vonatkozásokat tartalmaz, mint amaz, a melyből kifejlett. Minél fogva bármily szó végleges jelent- ménye számtalan olyan apperceptiv synthesis eredménye, melyek fejlődés-folyamában az egyes elemek, melyek a sor előbbi termékeiben benfoglaltattak, új elemek által teljesen is kiküszöböltethetnek; vagy az új képzet elemei gyanánt is megmaradtak ugyan, de újakkal kibővültek. Egy a, h, c, elemekből álló abc összeolvadt képzet pl. abcd elemek hozzájárultával bcd-vé, ez ismét bedé által ede-vé, sőt edef által def képzetté is átváltozhatik, mely esetben már az eredeti név egész új jelentményt foglal magában. Vagy folytonosan bővülhet, ha a nélkül, hogy egyes elemei kiesnének, vesz fel magába új elemeket ab képzet successive átváltozhatik ez utón abc, abcd, abede jelentményű képzetté, habár neve ugyanaz maradt. Az első a generalisation vagyis a képzetek fokozatos kiküszöbölésének folyamatja (Verschiebung der Vorstellungen), mely abban áll, hogy az előrehaladó egybeolvadási processusnál, új elemek felvételével egyes régieb- bek kiesnek a képzet tartalmából, a,be képzetből tehát bed, ede stb. képzet leszen. A másik a specialisátió, vagyis a képzetek összetömörülésének folyamatja (Verdichtung der Vorstellung), melynél az új elemek úgy fűződnek a képzethez, hogy az előbbiek is valamennyien megmaradjanak. Ab képzet tehát abc, abcd stb. képzetté fejlődik. Az elsőnek főképpen ott van alkalmazása, a hol a gondolkodás általános feltételei változtak. így könnyen érthető, hogy az állami állapotok változásával miképen alakulhatott át a családapa képzete a király képzetévé. Az utóbbinak ellenben ott, a hol bizonyos szilárd középpont létezik, melyhez folyton új és új vonatkozások fűződnek. Pauer : A lélektan alaptanai. 9
