Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
103 tához képest egyszerre csak korlátolt számú képzet fogható fel: kétséget sem szenved, hogy a figyelem is korlátolt, és teljes energiával csak bizonyos számú benyomásokra terjed ki (de korántsem csak egyetlen egyre, mint közönségesen tanítják), és különböző fokokban nyilvánul. A legalsó fokozatot, a melyen már valamely benyomást felfog: perceptiónak, a legmagasabb fokot: apperceptió- nak nevezhetjük; és azokat a folyamatokat, melyek az apperceptiót létesítik következőképen gondolhatjuk. A legelső impulsus valamely külső — physikai, — vagy belső — psychologiai — inger következtében keletkezik, mi által egy objectiv vagy subjectiv képzet jő létre, mint a perceptio közvetlen eredménye. (Ez a folyamat az idegsejtben megy végbe). A támadt inger átszármazik az önkéntes innervatió területére, és innen két úton vezettetik tovább: vissza a sensorius középponti területhez, mi által a képzet intensivebbé lesz, s mint ilyen appercipiáliatik (ez a folyamat az idegsejtben és a vezető közegekben megy végbe); és az önkéntes izomrendszer területére, a hol úgy az egyes érzéki szervekben, valamint az agyvelőben azt a feszültséget hozza létre, mely a figyelem érzelmét szüli s az illető képzetet a maga részéről is erősíti. Innen magyarázható, hogy míg a gyermek minden legkisebb arczkifejezés vagy fejmozgatás nélkül csak mereven néz, nem is fogta föl a benyomást. A lényeges különbség a figyelem és az ön- kénytes mozgás között e szerint csakis abban áll, hogy a figyelemnél a sensorius középponti területekre való visszahatás túlnyomó, az önkénytes mozgásnál pedig az eredeti középponti inger főirányát az izmok felé veszi. Egyébként mindkét folyamat benső összefüggésben áll egymással, a mennyiben az önkénytes mozgás általában az appercipiált képzetek felé irányul; mint ezt a tapasztalati tények egész sora bizonyítja. Ilyen tények pl., hogy a gyermek a mint meglát valamit, nyomban utána is nyúl; megfeszített emlékezés által sikerül egyes dől-
