Pataky Dániel: A terhesség', szülés', gyermekágy' s gyermeki első kor' rajza, életrendi szabályokkal (Kolozsvár, 1840)

A szülés

nem képzelhetni, mint a szenvedések’ s fájdalmak’ tetőpontján megjutalmazott édes anyai érzést, kivált az első szülésnél, csaknem csüggedésig féltvén a kimeneteltől magát s szívszakadva várt magzatát. A gyermek’ megszülésével azonban még nincsen minden szülési munkának vége, mert hátra van még az olyly nevezetes gyermek’ mássának, a szülepnek — raelyly a- latt értetik a nádrapogácsa, a méh’ hártyái, a köldöksinor s benmaradt alutt vér együttvéve — kitolása. Azért alig egy fertály- vagy félórai nyugalom után megint rágások s fájdalmak állanak elő, melylyek által a nádrapogácsának a méhveli egybe- köttetése egészen elválván, nagyobb vagy kisebb vérfolyás mellett a szülep eltávoz- tatik. Ezen szülep’ eltávoztatása ritkán kerül nagy fájdalmakban vagy erőködésben.

A szülep’ eltávoztatása után is jőnek még nagyobb vagy kisebb fájdalmak, az úgynevezett utó fájdalmak, melylyeket a méhnek a terhesség előtti természeti állapotába jöttekori fájdalmas egybehúzó- dások okoznak. Ezeket tehát, mint termé-56-