Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
69 a városok panaszai. A városok ugyanis sohase voltak kitéve a háborúk rombolásainak, főleg a felvidéki városok nem, A hadsereg a várost nem pusztította el, nem gyújtotta fel, s mivel a város nagyrészt iparból és kereskedelemből él, a város földjeinek, veteményeinek feldulása a várost aránytalanul kevésbbé érintette, mint a tisztán földmivelésből élő jobbágyságot. Sőt a várost a háború is kevésbbé érdekelte. Mert habár a háborúval együtt járó veszélyek, a közbiztonság hiánya, a szegénység, stb. folytán a külföldre való szállítás, a messzebbre eső városok látogatása korlátozva volt is, a városnak és környékének mindig volt szüksége iparcikkekre, így a város a háború folytán teljesen el nem szegényedhetett. És mégis azt látjuk, hogy a városok az egész század folyamán azon panaszkodnak, hogy mesterembereik nem birnak megélni a rengeteg katonaeltartás és hadi adók miatt- Kassa város iparosai a városi tanácstól méltányosabb limi- tációt *) kiván, mert különben »utolsó lehelletünkből az rettenetes sok szállótartás (t. i. katonai elszállásolás) és fizetés miatt majdnem kifogyunk.»2) Mert ez »az mesterembereknek rettenetes fogyatkozás!',« 1616—1660-ig majdnem minden esztendőben panaszoltatnak. — Sok városban a mesterek inkább nem akarnak dolgozni, semhogy a régi áron adják portékáikat. Holott az áruk ára 5—6 évenkint néha 100, sőt 200 y0-kal drágult. S ha a háborúktól többé-kevésbbé független város is ennyire megérezte a katonaság eltartásának s a hadi adónak költségeit, milyen állapotokat teremthetett ez állapot a falvakban, hol a háború pusztításai egyébként is existenciájukban támadták meg a földmivelésből élő jobbágyságot. A hadi adó, katonai elszállásolás, melyekhez még a katonák zsarolása is járult helyenként, a háborúk és a nagy adók miatt földig sújtott jobbágyok helyzetét még inkább tűrhetetlenné tette. Annyira, hogy még békés időben is oly nagyfokú nyomorban élt a nép, hogy gyakran az éhen- halással küzdve, alig tudta nyomorult életét máról holnapra tengetni. Ez a nagyfokú nyomor volt az oka Magyarország í) Áruszabási lajstrom, hogy az árucikkeket mennyiért szabad árusítani. — Méltányosabb limitáció áremelés. 2) Szádeczky: Iparfejlődés, 1. 127. l i Elnéptelenedés.
