Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai

62

retése után a magyar protestánsok erőszakos elnyomása és Magyarország alkotmányának teljes elkobzása következik, amit a nyomorúságos gazdasági viszonyok közt élő és ellenállásra majdnem képtelen magyar nemzet nem bir megakadályozni. Megelőzte tehát az események fejlődését s a csehekkel egyidejűleg ő is kibontotta a zászlót a »Querela Hungáriáé« megokolása szerint a veszélyeztetett alkotmány és a vallásszabadság megvédése érdekében.

Támadását teljes siker koronázta. Még 1619-ben elfoglalta az egész felföldet, majd a csehek csapataival egyesülve résztvett Bécs ostromában. Ferdinánd folyton alkudozván vele, 1620 januárjában fegyverszünetre lépett Bethlennel. Bethlen ugyan tudta, hogy a fegyverszünet nem fog békére vezetni, de mivel úgy sem volt veszteni valója, csendben készülődött a beszterczebányai gyűlésig. Ezen gyűlés Bethlent magyar királlyá választva, útját vágta a békének. A háborúskodás tehát újra megindult.

A meghódolt felvidéken nem akadván dolga, Bethlen most a Dunántúlt akarta kezébe keríteni. Ezen feladatát is majdnem teljesen bevégezte már, mikor a fehérhegyi csata után levert pfalzi Frigyes ellen küzdő császári csapatoknak felszabadulása, melyek most a felvidék visszafoglalására indultak, a felföld védelmére szólította vissza. Hadműveleteit itt sem kisérte balszerencse, mégis, mivel a külföldről Ígért segély egyre késett, s egyébként sem remélhetett már többet elérhetni, 1621. decemberében aláírta a nikolsburgi békét, melyben lemond királyi címéről, a szent koronát, valamint az elfoglalt várakat visszaadja, kárpótlásul azonban német birodalmi hercegi címet, továbbá Oppeln és Ratibor hercegségeket, Tokaj, Munkács és Ecsed várát, s a hét északkeleti megyét kapja. Ferdinánd ezenkívül a végvárak fenntartására évi 50 ezer forintot, s a török ellen segélyt ígért Bethlennek, alattvalóinak pedig közbocsánatot hirdetett, megígérvén a sérelmek orvoslását s az 1606.-ki és 1608.-ki törvények megtartását.

Ilyképen a három év óta tartó háború véget ért.

Amit azonban a bajba került Ferdinánd megígért, azt a hatalmában megszilárdult Ferdinánd csakhamar elfeledte. Annál is inkább merte ezt tenni, mert a német földön min-