Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - a) Politikai és közgazdasági romlásunk
45 Ilyen körülmények közt természetesen kényszerítve voltak a rablásra. 17. századbeli Íróink sokat panaszkodnak a zsoldosok rablásáról, de azt nem veszik figyelembe, hogy ez egyrészt a kor haditaktikáinak egyike, másrészt a zsoldost rendszerint a megélhetés kényszeríti rá, hogy rablás által szerezze meg magának ruházatát és éleimét. Hazánk honvédelmét tehát e két intézmény, a végvárak rendszere és a zsoldos sereg képezte. Pénz hiányában azonban egyik se ért semmit. E két intézménnyel szemben pedig a török sereg szigorúan celtralizált alapon szervezett katonai uralom volt. Török hadszervezet. — Az egész török sereg a hódításra volt berendezve. A hódított területeket csupán katonailag szervezték. Rettenthetlen gyalogságukkal, a hires janicsárokkal szemben nem állhatták meg sem a császári zsoldos csapatok, sem a vitéz, de szervezetlen nemesi hadak. Csupán a harcban próbált hajdúk lettek később méltó ellenfeleik. Lovasságuknak nagy részét a szpáhik és az általuk kiállított lovaskatonák alkották. De mind a gyalog, mind a lovas csapatok katonailag voltak kiképezve és fegyelmezve. Hogyan is állhatták volna ezekkel szembe a gyülevész zsoldosok, minden fegyelem s rendszerint egységes hadvezetés nélkül? Szervezetlen csapatok. — Ezen katonailag szervezett csapatokon kívül, melyek a mai sorkatonaság helyét foglalták el, mind a török, mind a magyar részen voltak szervezetlen csapatok, kiknek feladatuk nem annyira a hadakozás volt, mint inkább az ellenség állandó nyugtalanítása, zaklatása, továbbá egyes területek kifosztása, hogy az ellenség ott élelmet ne találjon, élelmiszerszállítmányok, pénzküldemények elfogása, stb. Ilyen bandánkint kóborló csapatok, melyeket hadjáratok esetén mindenik fél zsoldjába fogadott, békében pedig egymás pusztítására használt fel, voltak a végvárak magyar zsoldosai és a hajdúk, s a török seregben ilyenek voltak a martalóc-csapatok. Kívülük még a nem állandóan szolgáló idegen zsoldosok kóborló csapatai és a szervezett rablóbandák említendők. A magyar seregben is voltak zsoldosok. A vármegyék, vagy egyes főurak, határaik, váraik védelmére fogadnak fel zsoldosokat. Ezek nagyrészt a végvárakban vannak elhelyezve, Janicsárok, szpáhik. y Hajdúk.
