Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
Befejezés
306 Orvosaink nagyrészt csak a gazdagabb embereket gyógyítják. Kiváló orvosaink rendesen fejedelmi udvarokban vannak, rendes orvosaink városi orvosok, de a városi polgárokon kivül a falvakban élő nemességet is gyógykezelik. A jobbágyság azonban nem bírta az orvost fizetni s igy orvos nélkül volt, részben a borbélyok, részben a kuruzslók által gyógykezelve belgyógyászati bajaikban is. Láttuk, hogy az előző század szokása szerint a kül- gyógyászatot borbélyaink gyakorolják, még pedig elég képzettséggel. Gyakran orvosaink is foglalkoznak külgyógyá- szattal, különösen a felvidéken. Alföldön s a Dunántúl viszont még a vándorsebészek is működnek. A gyógyszerészet is halad az előző századokhoz képest. A gyógyszerek egyszerűbbek lesznek, a babonás, undok gyógyszerek kevesbednek. A gyógyszertárnak érdekes formája él a közéletben : a patikaláda. A fürdőket mind jobban felkarolják, s más egészség- ügyi intézményeket is, főleg az óriási járványok miatt, szakszerűen és tudományosan felkarolnak, úgy hogy a 17. században a higiénia haladása az előző századéhoz képest korszakalkotónak mondható. Mindennek dacára azonban a kórház megmarad elhanyagolt állapotában. Hazai orvostudományunk haladásában tehát hatalmas lépést jelent a 17. század. Az európaszerte általános, helyes orvosi irányra lépnek rá orvosaink, mely aztán rohamlépésben vezet a tökéletesedés felé. Hatalmas arányokban fejlődik a sebészet is s mindig tudományosabbá válva, a 18. században már komoly tudományszámba megy. Az általános haladásnak az eredménye az lett, hogy orvostudományunk, külföldi minták nyomán, külföldi tanultsággal, de magyaros szellemmel, hatalmas léptekkel halad együtt a 18. század óta szédületesen haladó orvostudománnyal a mai tökéletesedés felé. S ez nagyrészt 17. századi orvosaink érdeme, akik épen a legválságosabb időkben törhetetlen erővel állották meg helyüket a népek harcában s tudományukkal biztosították a következő századok biztos haladását. Dicsőség emléküknek.
