Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 2) Tudományosan nem képzett orvosok

272 Égi jelek alap­ján való gyó­gyítás. ségeknél a gyógyítás céljában s általában az egész kuruzslói- orvosi tudásban semmi rendszer, vagy egység fel nem talál­ható. A betegségeket esetről esetre megállapított módszer szerint és orvoslásokkal gyógyítják, s egyöntetű eljárást seholse találunk. Külön meg kell még emlékeznünk a babonaság egy különös fajtájáról: a csillagjóslásról, az égi jelek alapján foly­tatott gyógyításról. Ez a mesterség főleg a lő. században virágzott, de megvolt részben a 17. században is, sőt az or­vosi kalendáriumok, és csíziók még a 19. század közepén is megjelentek. A csíziók naptár szerinti orvosi tanácsadók vol­tak, melyek megmondták, mely hónap mely napján szabad eret vágni, fürdeni, magát orvosolni s általában egészségügyi tanácsokat tartalmazott. Nevét onnan vette, mert »cisio Janus« (»Január kezdete«) szóval kezdődött s ezért az olyan kalen­dáriumot, amelyben csisió is volt, ciziojánusz-naptárnak is nevezték.1) De naptár nélkül is megjelentek a csiziók. így a 16. századból hazánkban is sok példány jelent mg. Alapgondolatuk az volt, hogy az égitestek megdönthet­ien befolyással vannak egyes emberek életére. Minden ember­nek van egy csillagja, vagy plánétája, amely alatt született. S az illető ember olyan testalkatú, vérmérsékletű, olyan egész­séges s oly hosszú életű, oly vagyoni viszonyú, annyi gyer­meke lesz, oly boldog lesz, mint ahogyan azt az uralkodó plánétája megengedi. A tudós Regiomontanus János csíziója azt mondja címében, hogy a műben szó van »a tsillagoknak, plánétáknak, égbeli jeleknek, etc. külömb-külömb természetek­nek folyásáról, az embernek négyféle complexiójáról, termé­szetiről és tulajdonságiról, mindenik hónapban micsoda rendtartással éljen az ember mind ételben és italban, mind az alvásban, fürdésben, tisztulásban és érvágásban.« 2) Szóval a bolygóknak önálló természetük van, amellyel befolyásolják az emberek életét. S hogy e vastag babonaság- nak nálunk voltak hívei, azon nem csodálkozhatunk, tekin- tetbevéve a 16. és 17. század nehéz küzdelmeit, az iskolázás elhanyagoltságát. De hogy Németországban, ahol a békés 9 Dr. Békefi Rémig egyetemi előadásai. — 2) Demkó : M. O. R. T., 270.

Next

/
Thumbnails
Contents