Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 2) Hazai orvostudományunk
20 Orvostudományunk irányzata Németországéval azonos. Orvosaink tanultsága. de főleg fontos művelődéstörténeti szempontból e tény, mert a városi polgárság, a művelt középosztály lett hazánkban a tudományok hordozója. Tudományos pályán működő férfiáink majdnem kivétel nélkül a városi polgárság soraiból kerültek ki. Mert mig a földhözragadt jobbágy gyermeke nagyon ritkán vihette annyira, hogy valamely gazdag főur kitaníttassa és még ekkor is folytonosan lenézésben volt része még a városi polgárság gyermekei részéről is, addig a nemes ifjak szükségtelennek tartották a tanulást. így a középosztály, a városi polgárok és igen kis részben a szegényebb nemes ifjak soraiból kerültek ki a tudományok mívelői. S ez a körülmény igen fontos szerepet játszik, mint művelődéstörténeti tényező. Mert az a tény, hogy épen akkor, mikor hazánk szomorú viszonyai miatt a tudományok művelése és elsajátítása nem lehetséges, a tudományok hordozóivá a városok s a tudományok művelőivé a városi polgárok lettek: mindebből önként következett az, hogy hazánk nem maradhatott el a külfölddel szemben a tudományok ápolása tekintetében. Mert ha ifjaink itthon nem is tanulhattak, azért mégis művelték magukat: külföld egyetemein tanultak. S mivel a már jelzett körülményeinknél fogva épen Németország és Németalföld egyetemeit keresték fel tömegesen, mely egyetemek e korban, főleg a század második felében az orvostudományokat illetőleg már átvették a vezetőszerepet Olaszország egyetemeiről: mindezen körülmények azt biztosították, hogy hazai orvosaink, miután ugyanolyan kiképzésben részesültek^ tudásban felvették a versenyt még az orvostudományokban vezető állam, Németország orvosaival szemben is. S hogy ezen következtetésem helyes, azt bizonyítják a positiv adatok, melyek elég szép számmal állanak rendelkezésünkre. Hogy a magyar ifjak tudományossága jó hírnévnek örvendett, azt mutatja az a körülmény, hogy pl. fejedelmek hívják meg a magyar orvosokat udvari orvosukul, külföldi egyetemek tanáraiul, tanácsosaikul fogadják őket, követekül alkalmazzák stb. így Balsarati Vitus János protestáns ember létére V. Pál pápa udvari orvosa, Blandrata György Izabella királynő, János Zsigmond és Báthory István, erdélyi fejedelmek, Gyulai Pál Báthory István, erdélyi fejedelem, Hunyadi Ferenc Báthory Zsigmond, fejedelem, Jeszenszky János a
