Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok
162 »dög«, tisztán kell tartani az utcákat és az összes közhelyeket: templomokat, iskolákat, tanácsházat, stb. Különös gond fordítandó a kutak tisztaságára. A betegekkel, azok hozzátartozóival érintkezni nem szabad, olyan házba belépni is veszedelmes, ahol pestises beteg van. Még a pestises halott temetésére se szabad elmenni. A ragály elterjed a ruha utján, sőt a macska is elterjesztheti, vagy az elküldött levél. A dö- gösség elől való menekvést helyesnek tartja, ha valaki mesz- szire tud menekülni. Viszont ha nem idejében megy el, hanem akkor, mikor már a ragály általános, hiába menekül, mert már őt is megfertőzte a pestis. Minthogy a ragály a levegőben van, elsősorban a levegőt kell fertőtleníteni. Ez okból minden háznál az udvarok, az utcák keresztezésénél és főleg a városon kívül tüzek gyuj- tassanak, főleg kőris-, bükk- és fenyőfából, hogy a tűz a ragályt megeméssze. A szobában is jó fenyőgalyakat égetni naponta többször. Jó a füstölés is szárított üröm, zsálya, egérfarkfü, rozmarin, levendula, rózsa, angelikagyökér, vagy fenyőmag füstjével, ezenkívül a patikában kapható füstölőszerekkel: trochiscusokkal, pézsmapogácsával, stb. A kén és salétrom füstje is jó. Ami a betegség orvoslásait illeti, e téren is nagyrészt az óvintézkedések keretei közt maradt Páriz s legajánlatosabb orvosszernek tartja az egészség gondozását. Ne virrasszunk, ne gyengítsük szervezetünket semmivel, legyünk mértékletesek evésben, ivásban s tartsunk rendet mindenben. Főleg arra vigyázzon mindenki, hogy a gyomrát el ne rontsa nehéz ételekkel. Étkezésnél ezenkívül a rothadást gátló szerek használandók: ecetes vagy mézes ételek, citrom, narancs, pomag- ranát, fái sóska, vizi torma, ürmös vagy zsályás vagy örvénygyökeres ital. Hasznos naponként élni rutával. Nem szabad szomorkodni, félni, haragoskodni,1) nem szabad sietni, mert az izzadás »magához szívja az aérbeli mérget.«2) p Mert felfogása szerint a pestis oka az epe valamely rendellenessége. A szomorkodás, félelem, harag pedig az epére hat. — 2) Ez is legkitűnőbb megfigyeléseinek egyike. Az orvostudomány legújabb vívmánya, hogy valószínűvé vált az, hogy a pestis terjedése a bőr nyílásain, sebein keresztül, főleg az izzadság által történik.
