Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok
160 Páriz tudása a pestisről. gyógyszert is javasol ellene. S mivel természetére nézve a kolera is rokon a pestissel, amennyiben az is toxinos vérmegbetegedés, most mindjárt a pestisnél megemlítem. A kolerának háromféle faja ismeretes: az európai (cholera nostras), az ázsiai (eh. asiatica) és a kis gyermekek nyári kolerája (eh. aestiva). Arányinál csakis a kevésbé veszélyes és epidémiaszerüleg nem, hanem csakis az ürülék utján terjedő európai koleráról lehet szó. A cholera nostras nagyon hasonlít a heveny-bélhuruthoz. Tünetei: heveny hasmenés, hányás, elerőtlenedés s a lábakban görcs. A fertőzés egy baktériumtól ered, mely rendesen az ivóvízzel jut a már beteg ember szervezetébe. Mert úgy látszik, hogy az egészséges ember gyomornedve a kolera bacillusát megöli. (Minden savanyú folyadék.) Maga a betegség igen ritkán halálos. Gyógyszere az ópium, és külső testmelegítők. Lássuk most már, mennyit ismer mindezekből Páriz. Mindenekelőtt konstatálhatjuk, hogy Páriz a kolerát nem említi. A pestisről azonban még a többi betegségek anyagához képest is, de abszolúte is nagyon sokat ir, a 296. oldaltól a 320. oldalig. Úgy hogy már ismereteinek nagy tömegénél fogva is, de megfigyeléseinek pontossága és a tünetek világos felismerése miatt is őt a pestis első legkitűnőbb ismerőjének kell tartanunk. S talán ez is egyik oka volt, hogy műve annyi kiadást ért, hogy a pestisnek pontos ismereteit és a kor tudásához képest hathatós ellenszereket és óvintézkedéseket ajál. De megfigyeléseinek nagy tömege egyúttal azt mutatja, hogy bő alkalma volt a betegség tanulmányozására. Páriz a pestist nem tárgyalja rendes szempontjai szerint1), hanem elbeszélésszerüleg, mintha a cikket külön könyvnek szánta volna. Tapasztalásainak nagy tömege igy bizonyos rendszertelenséget mutat. Önmaga is érzi ezt, hogy nem bir eligazodni a pestises megbetegedések sokféleségein s a majdnem egyénenkint változó tünetek közül nem bírja kihámozni a jellemző tüneteket. Igen sok tünetet gyűjt össze s úgy látszik, — amennyire a rendszer nélkül csoportosított mindenféle tünetleirásokból erre következtetni lehet, — hogy a kolerához hasonló betegség, a himlő és hagymáz tüneteit se >) Páriz t. i. minden betegséget a következő pontok szerint tárgyal: 1.) fészke, 2.) okai, 3.) jelei, 4.) jelentései, 5.) különbségei, 6.) orvosságai.
