Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok

156

Pestis.

Története.

tonos harcok, a pusztulás, rombolás, néptelenség, az általános társadalmi bomlás és törvénytelenség folytán bekövetkező egészségügyi hátramaradottság teljesen nyílt teret hagyott a járványok szabad terjedésének. A pusztító járványok közül a pestis és hagymáz volt a legrettegettebb, mely két betegség majdnem állandóan nálunk lakott. De kívülük szerepel még a 17. században a himlő, a tuberkulózis (bár ennek ragályos voltát nem ismerik), sőt ilyennek említik a vérhast és hideglelést is. Nézzük most az egyes bajokat egyenkint.

Legnevezetesebb járvány a pestis, azért először is erről ■szólok. Mindenekelőtt a pestis történetét fogom vizsgálni, azután azt, hogy mennyiben ismerték orvosaink a pestis természetrajzát. S egyúttal mindjárt a járványok terjedésének meggátlására hozott rendszabályokat és intézkedéseket is ismertetem.

A 17. században majdnem minden évről jegyeznek fel pestist egykorú Íróink. Igaz ugyan, hogy sokszor nem lehet eldönteni, vájjon pestisről van-e szó, vagy más járványról, mert Íróink nem nevezik meg a betegséget, hanem egyszerűen döghalálnak, vagy dögösségnek nevezik a járványt.

1600-ban borzasztó pestissel kezdődik a század. Szepes- ségben igen sokan halnak el, Lőcsén pl. 2500 ember (tehát majdnem az egész lakosság), azokon kívül, »kik kertekben, kórházakban és klastromokban rakáson feküsznek.« *)

1602-ben Erdélyben pusztított a döghalál, éhséggel kapcsolatban és sok embert ragadott el.2) 1603-ban Erdélyben éhtifusz.3)

1608-ban egész Magyarországban nagy mértékben dühöngött a pestis, s Erdélyben több ragály.4)

1613-ban Pozsonyban pusztított.

1620-ban Bethlen Gábor seregét pusztítja a döghalál, majd az egész országra elterj^dfrnd^iojeg a Nagyalföldön, hol pl. Debreczenben az 1621. évben 2000-en haltak meg pestisben.5) 1621-ben »igen halnak« a pestisben, Írja Lisza- novich Gáspár Kapuvárból Révay Péternek.6)

0 Weber Samu: Babonák a Szepességben. Századok, 1882., 771 — 2) Lauschmann Gy : M. I T., 23—24. — 3) Fekete: Járv , 26. — 4) U. o. — 5) Lauschmann Gy.: M. 1. T., 25. — 6) Száz., 1875., 386.