Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - IV. Hazai orvosaink tudása - 1) Tudományosan képzett orvosok
154 zett orvos s a laikus közt, de sokkal természetesebben szemlélhetjük egyúttal a tudomány haladását is. Látni fogjuk, hogy a gyógyanyagok nagy része azonos az orvosnál és kuruzsló- nál, sőt részben azonos a mai belgyógyászat orvosszereivel is, s igy a különbség tulajdonképen nem a gyógyászatban, hanem csak a felfogásban, a diagnosztikában, s az anatómia és élettan haladásában van. Látni fogjuk, miként avul el a tudomány; a gyógyanyagok és receptek apáról fiúra szállnak a közönség körében is, de a publikum mindig a már elavult orvostudományt veszi át; az orvosoktól átveszik tudásukat a művelt emberek s tőlük viszont a köznép; de mivel az átvétellel idő telik el, a műveltebb emberek orvosi tudása 1—2, a műveletleneké 4—5 századdal marad el az orvostudomány azonkori álláspontja mögött. Ilyképen egyesül ugyanazon időpontban századok tudása. Együtt van az orvosok azonkori tökéletes tudása, de ugyanakkor az orvosoktól eltanult módszerek és régebbi orvosi könyvek alapján (hisz az orvosi tudás még a 17. században se volt megközelithetlen laikusok számára) alkotott tökéletlenebb gyógyítási módszer is él a műveltebb közönség körében, sőt ennek egy tökéletlenebb^ babonákkal telitett alakja is szerepel a kuruzslók és borbélyok gyakorlatában. Az érdekes összehasonlítás tehát szerintem megéri azt a kis rendszertelenséget, hogy egyes gyógyítással foglalkozó osztályok gyógyászatát előbb tárgyalom, mint magát a gyógyító osztályt. Ezek után tehát tárgyam a következőképen bővül ki: Az orvosok általános tudásával foglalkozom Páriz műve alapján; de egyúttal mindjárt a műkedvelő, de bizonyos orvosi tudással bíró házi gyógykezelést is tárgyalom Melius Juhász Péter Herbáriuma alapján, s egyúttal a nagyrészt babonákból s a régibb korok tudásából álló kuruzslók gyógymódját is, amire nézve az Arányi Erzsébet által már feldolgozott Phlebotonia és Testi Orvosságok Könyve képezheti az anyag nagy részétA Herbárium 1578-ban jelent meg Kolozsváron s cime: »Herbarium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznaikról.« Egyike a 16. és 17. században megjelent nagyszámú füvészkönyveknek. Tartalma is ugyanaz: füvek és fák rendesen rövid és tökéletlen leírása, de egyúttal a növény