Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
121 életének legideálisabb része, az erkölcsiség is megérzett. Csodálható-e, hogy az elnyomott, baromnak tekintett jobbágyot, aki csak a dologra volt jó, mindenéből kifosztva, munkája gyümölcsét következetesen megsemmisítve látva, elhagyta a béketürése, és otthagyva rendes foglalkozását, inkább rablónak állt be, ami sokkal jövedelmezőbb foglalkozás volt. Csodálható-e, hogy a folytonos harcok folytán, s főleg a háborúban a kor felfogása szerint megengedett rablás, fosztogatás, gyilkolás és erkölcstelenkedés miatt lassankint minden személyi és vagyoni biztonság megszűnt. Csodálható-e a 17. század féktelen vadsága és kíméletlen, embertelen isten- telensége mellett, mikor a háborúban a zsoldosok, de a hajdúk is, a sírokat feldúlják néhány hitvány ékszerért, hogy mindenki hamis utón, csalás, rablás, gyilkosság, árulás révén akar pénzhez jutni. Hisz mindennapi dolog volt ez, aminek sikerültét és szerencsés kimenetelét naponkint tapasztalhatta. Hisz majdnem naponkint láthatta a megtorlatlanul maradt politikai és vallási törvénytelen üldözést, sőt gyilkosságot. Hisz a kínzások és szenvedések már oly megszokott dolgok voltak e korban, hogy a hajdúk karóbahúzva, pipázgatva várták a halált, egy jajszó nélkül. Csodálható-e, hogy birtokért, állásokért mindennapos volt a hitszegés és árulás. Hisz a nép a társadalom legmiveltebb, leggazdagabb rétegeitől vehetett jó példát e tárgyat illetőleg. Hisz a befolyásosabb erdélyi főurak zsarolásokból és fosztogatásokból szedték ösz- sze vagyonukat s a katonaság vezérei, a császári kapitányok, az adószedők, az udvari tisztviselők megvesztegetésből és sikkasztásból harácsolták össze nagy gazdagságukat. Csodál- ható-e, hogy ilyen körülmények folytán a társadalmi rend nagyon gyenge lábra állott, sőt egy időre teljesen felbomlott. (Ampringen, anarchia.) Csodálhatjuk-e ilyen viszonyok mellett a társadalmi erkölcs züllését, a roppant mértékben felszaporodott rablók és hamispénzverők garázdálkodásait, mikor a rablás és hamispénzverés majdnem a rendes polgári foglalkozások közé tartozott. h Bizony szomorúak voltak hazánk társadalmi és erkölcsi viszonyai a 17. században. Nemcsak politikailag és közgazdaságilag, de társadalmi erkölcs tekintetében is szomorú korszak volt hazánk történetében a 17. század. Nem csoda tehái,
