Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
115 1627 áprilisában újra megjelenik ezen liinitáció. Uj fejezet: »görög marháknak limitatiója« (selymek, kárpitok, paplanok, díszbőrök, díszlószerszám, stb.); keleti szőnyegek; »piaci konyhára való egyetmás« (zab, árpa, köles, lencse, borsó, malac, nyúl, baromfi, stb.); »az új keresztyének mivei limitatiója« (anabaptisták) (süveg-, kalap-, posztó-, késkészi- tők, szíjgyártók, lakatosok, kádárok, stb.). Új iparág: fürész- deszkakészítők, és »sendelcsinálók« (fazsindelykészítők).1) Mivel azonban a rossz pénz miatt egyik árszabást se lehet betartani, Bethlen Gábor jó pénzt veret, s a jó pénznek megfelelő limitációt ad ki még ugyanezen év októberében. S mivel ezen időben volt Erdély ipara virágzásának tetőfokán a 17. században, ezt a limitációt úgy vehetjük, mint amely úgy az összes igarágakat, mint az összes iparcikkeket magában foglalta. Ezek szerint Erdélyben a következő iparosok folytattak mesterséget: ötvösök, szabók, gombkötők, szőcsök, borbélymesterek, csizmadiák, vargák, tímárok, szíjgyártók, nemezcsináiók, nyergesek, zemescsinálók, (szarvas- és őzbőr- készitők), pajzs- és kópjagyártók, csiszárok (kardkészitők), lakatosok, fegyverderékcsinálók (új!), rézmivesek, kovácsok « ónmivesek, tölcséres mesterek, vasárusok, kőmivesek, téglavetők, cserépégetők, asztalosok, ácsok, kádárok, fürészdeszka- csinálók, zsindelykészitők, kötélverők, szappanfőzők, fazekasok, mészégetők, takácsok, szürszabók, szürcsinálók, szür- mivesek, mészárosok, piaci árusok, viasz-, méz-, vaj-, olajárusok és az ujkeresztyének mesterségei. Kívülük még szerepelnek a limitációban a posztó- és selyemárusok, a füszerszámok^ továbbá a görög és zsidó kereskedők árui.i) 2) Amint tehát látjuk, virágzó ipari fejlődés van Erdélyben. A következő limitáció csak 1642-ben jelent meg: I. Rákóczy György újra kiadja Bethlen legutolsó limitációját, majd ugyanazon évben mégegyszer kiadja. A limitáció 1627 óta újabb 20— 100%-os emelkedést mutat.3) Ekkor, a 17. század közepén Erdély iparügye, illetve kereskedelme nagy változáson megy keresztül: T. i. II. Rákóczy György trónraléptekor, 1648-ban a rendek kimondták a szabadkereskedést. Az erdélyi rendek a szabad versenytől i) U. o., 74-76. - 2) U. o., 76—77. — 3) U. o. 79 80. 9*
