Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
90 ismert; elveihez híven ragaszkodott, mi nem egyszer szerzett ellenségeket; a bajok által nem töretett meg, a kedvezők által nem kapatott el, s igy mindkettőben tudott helyes mértéket tartani. Megemlítendő Argoli Andrea (1570—1657) paduai tanár is, mert ő volt az első, ki „Ephemerides“ czimmel csillagászati évlapot indított meg, mely egész 1700-ig tartotta fenn magát. Följegyezte az 1651-ben általa fölfedezett üstökösrőli észrevételeit. Ifjabb korában csillagjóslással is foglalkozott, miért a száműzetés büntetése mondatott ki reája. Kepler János (1571 —1630)*) a csillagászat történetében Tycho de Brahe kiegészítő részeként tekinthető. Tycho az anyagot gyűjtötte a nagy munkához, Kepler feldolgozta azt, s e kettős munka eredményeként tekinthető azon nagyszerű alapmű, melyen a csillagászat remek épülete napjainkban nyugszik. Kepler — Lalán de szerint — Tycho észleleteinek s kutatásainak feldolgozásával épen oly fényes nevet vívott ki, mint éjszak ezen nagynevű csillagásza az által, hogy az adatok roppant tömegét ritka szorgalommal összegyűjtötte. Kepler a számtan nagy mestere, Ko- pernik helyes nézeteit Tycho vas szorgalmának eredményével köté össze, s ez által az uj csillagászattan dicső alkotójává lön. Kopernik rendszere csak a bolygók mozgásának valóságát mutatá ki, de *) Kepler János összes munkáit 1857/58-ban kiadta Frisch Kereszté ly 8 kötetben, ily czim alatt: „Joannis Kepleri astronomi Opera omnia.“ Francofurti a. M. et Erlangae, 1857. A kötetek tartalma következő : I. köt. „Prodromus dissertationum cosmograpliicarum , seu mysterium cos- mographicum.“ „Apologia Tychonis contra Nicolaum Raymarum Ursum.“ „Calendaria et opuscula astrologica.“ II. köt. „Opticam, dioptricam, scripta de Jovis satellibus , Mercurium in Sole visum, librum de nova stella in Serpentario.“ III. köt. „Comment, de motibus Martis , Hypparchum etc.“ IV. köt. „Opera chronologica , Stereometriam Doliorum , Praefationem ad librum de Logarithmis.“ V. köt. „Epitomen astronomiae Copernicanae, de cometis libros.“ VI. köt. „Harmonia muncli.“ VII. köt. „Hyperaspisten Tychonis, epistolam ad Terrentium, somnium, praefationes ad ephemerides et tab. Rudolphinas.“ VIII. köt. „Vita Kepleri, supplementa, indices.“ — Legutóbb Hartlebennél 1866-ban egy kis füzetke jelent meg, ily czimmel : „Johannes Kepler der gr oss e Astronom Deutschlands, in seinem Leben, Wirken und Leide n.“
