Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

84

gásra alkalmatlannak nyilatkoztat, hanem aetheri, mintegy szellemi természettel bírónak. S hogy a szent írás betüszerinti szavaival se jöjjön ellenkezésbe, elvetette a Kopernik által felállított földmozgást, s a nélkül, hogy Ptolemaeus „6'7nxuxAos“-aihoz folyamodott volna, azt tanította , hogy az álló föld a mozgás központja, mely körül a hold, nap és csillagok megfordulnak, a bolygók közvetlenül ugyan a nap körül, de közvetve a nappal együtt a föld körül is. Tycho e nézete később hamisnak bizonyult be, de korában mégis sok követőre talált, mivel a tetsző mozgásokkal jobban megegyezett, s a közhittel sem állott ellentétben.

Hire napról napra ünnepeltebbé lön; a legjelesebb tudósokkal állott összeköttetésben, fejedelmekkel levelezett, kik minden lépten nyomon fényes kitüntetésekkel halmozták el. Maga II. Rudolf német császár is elismerő oklevelet menesztett Tychohoz , melyben a következőket írja: „Hiteles és szakavatott férfiak közléséből értettük meg, hogy te a csillagászat teljes kiművelésére annyi képzettség és oly segédszerekkel bírsz, miszerint korunkban hozzád hasonlítható alig találkozik.... Azért mi nem mulasztottuk el téged a közjó érdekében császári dicséretünkkel elhalmozni, s serkenteni, hogy szerencsés vállalatodat sikeresen megoldani inkább törekedjél.“

Hasonló szerencsében részeltette Tychot IV. Keresztély dán király is, II. Frigyes fia és utóda, sőt a mi több, Huenna szigetén meg is látogatta, minek emlékezetére Tycho egy szép és mesterséges müvü égtekével lepte meg a királyi vendéget, mely belszerkezete által az égitestek mozgását — saját rendszere értelmében — utánozta.

,,Tychonis de Brahe Astronomiae instauratae Mechanica“ czim alatt egy II. Rudolfnak ajánlott munkát irt, a melyben — tudván , hogy a császár gyönyörködik a csillagászati eszközökben , saját eszközeinek leírását adja.

Kepler társaságában komolyan hozzáfogott a csillagászati táblák készitéséhez. A munka a császárnak volt ajánlva, s nevéről „Rudolfi tábláknak“ neveztetett el. Nagy szorgalommal dolgozta és javítgatta „Progymnasmata“ nagy müvét is, de ennek megírásában akadályoztatott bekövetkezett halála által.

Tycho de Brahe tudományos hírét egyedül önszorgalmának köszönhette. Szép tehetségeit a lehetőségig hazája dicsőségére s a tudomány művelésére fordította, észleleteivel s a mennyiségtudomány terén szerzett ügyességével sikerült megvetnie a biztosan