Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
83 a csillagjóslás nézete szerint valami rendkívüli dolog előjelének tartotta ; szerette volna pontosan meghatározni helyét, távolát és egyéb tulajdonait. Vizsgálódásai után az uj csillagot valóságos álló csillagnak lenni állitá, melynek semmi látköze nincsen. Megjelenését vallási szempontból tekinté , mintha a vallási nézetek megtisztulását jelentené. A viszonyok alakulásánál fogva ez időtől kezdve Tychot majd Dánia-, majd Hafnia-, majd ismét Hassiában Vilmos herczeg udvarában találjuk; ott van Regensburgban II. Rudolf megkoronáz- tatási ünnepélyén, Hagecius Thaddeus társaságában. Majd Dániát választja tartózkodási helyül, hol II. Frigyes Vilmos Hassia fejedelme kérelmének engedve , letelepedik. II. Frigyes kitüntetésekkel halmozza, megajándékozza donationalis-levéllel, melynek értelmében átengedi Tychonak Venusia szigetét (dánul: Huenna). Itt épitteté ama négyszögü várt, melyet Uraniburgumnak — égvárnak — nevezett *), s egy földalatti figyeldét, melyet S t e 1 - laeburgum — csillagvárnak — keresztelt el. A csillagvár az égvárról föld fölött és föld alatt is közlekedett. A különböző figyel- dékben Tycho 28 főcsillagászati eszközt állított fel, melyeket saját módja szerint újonnan készíttetett és osztályozott. Ettől kezdve föczélja volt pontos adatok gyűjtése, mérés és számítás általa csillagászat fölséges épületét befejezni. Figyelmét a csillagászat mezején semmi se kerülte el. Számos üstököst észlelt, elemeiket pontosan meghatározta, természetükről alapos ismeretekkel birt. 1595-ig mintegy 1000 álló csillagnak határozta meg helyét. Ptolemaeus csillagképeihez még más kettőt sorolt, melyek már az ó-korban is ismertettek. E két csillagkép: Berenice hajfürté és Antinous. 1596-ban készült el 25 éves fáradságának gyümölcse, értem: csínnal készült mesterséges égtekéjét, mely 5000 tallérba került, és az általa meghatározott 1000 állócsillagnak helyét pontosan mutatta. Tycho uj csillagászati táblák készítéséhez is hozzáfogott , úgyszintén a bolygók pályáinak kiszámításához , meghatározván azoknak egymáshozi viszonyait s központkivüliségüket. Megemlítendő különösen csillagrendszere, mely róla „Tycho rendszerének“ neveztetik, s mely Kopernikénak merő ellentéte. Rendszere megértésére tudni kell, hogy idejében a nehezkedés törvényei még nem voltak megállapítva, hog^ Tycho a nap- és csillagokat nem tartotta oly természetű testeknek, mint milyen földünk, melyet moz*) Az Uraniburgnak romjai 183á-ben még láthatók valának, s benne umtatták Tycho dolgozó szobáját. 6*
