Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
9 folytán nyert. Különösen mi az embert illeti, e tudomány útmutatása szerint hosszú vagy rövid eleiünk, szerencsés vagy boldogtalan sorsunk s halálunk, egyszóval minden tettünk lépésünk, sőt egyéni természetünk sem egyéb, hanem azon csillagzatnak, mely alatt születtünk, szükség képi okozata, a mint a csillagjós felszámításai alapján előrelátja, s csak születésünk időpontját tudja, képes jövőnket megjósolni. Ha a jelen munka kerete engedhetné, xgen sok mulatságos példát sorolhatnék elő, mely kellő előtérbe állíthatná e tudomány — mert hiszen rendszerezve van! — hiába való erőlködéseit. Továbbá a helyes iogicai rend vezet annak tudatára, hogy az, ki a csillagokból jövő sorsunkra vonatkozólag jósolgatni nyilván vállalkozott, már csillagászati ismeretekkel birt. Ezért e csillagászok nemcsak sok időszakilag végbemenendő mozgási tünemény forgási idejét tudták ki, hanem a tömeg lelkületét annyira megragadó holdfogyatkozások visszatérésében is egyszerű, világos sorozatot fedeztek fői, mely minden 18 év 10 nap folytában majdnem ugyanazon sorban ismétlődik, úgy hogy ama tüneményeket, — azok kik kulcsát bírták —, előre megjósolhatták. Ezzel az ember következtetései bár korlátolt, de biztos hatalommá kezdettek válni jövő , és pedig oly tünemény fölött, melyet az előtt az isteni harag szabad felindulásának tulajdonítottak. Ez által a csillagászat a jóslás tulajdon képi tudományává lön, s e jellemét századok során épen megtartotta. Ebben keresték kutatásaik valódi értelmét , és sok művelőjének tekintete is e nézetben , az astrologia körében maradt lebilincselve. A csillagok körforgásainak mindinkább terjedő ismerete, lehetségessé némely csillagállások visszatérésének elöremondását; s ha valamikor valamely csillagállással közfontosságu, vagy épen egyesek életébe mélyen beható esemény esett össze, úgy ezen ösz- szeesést a többi talán fontosabb körülmények nagy tömegéből kiemelték, mivel csakis az égi föltételeket lehetett szigorú pontossággal számba venni. Kiszámított visszatérések az előbbi föltételeknek legalább egy részét visszahozták, s c részt a legfontosabb — leghatályosabbnak tartották, mivel felülállva a zavaró esetlegességen; isteni intézmény méltóságának szinét, bélyegét viselte magán. Ama szertelen sok leczke, melyekkel az astrologia különben is telve van, alkalmasint úgy keletkezett, kogy a csillagász minden előtte ismeretes történetre vonatkozólag, táblázataiból az akkori ég állapotját kikereste, s valamely nyert eredményt azon történet okának Ítélt. Ezen astrologiai világnézet az egész közép-kort áthatotta, s különösen az arabok által nyert rendszeres és a jósdák sokértelmü
