Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
72 az ingának mozgását és törvényeit. Ugyanis egykor valami vallási szertartásnál volt jelen a pisai székesegyházban, s figyelmét egy bronz lámpa kötötte le, mely a merész ivboltozatról hosszú zsinóron csüngve, lassan hintázott ide- s tova az oltár előtt. A lámpa lassanként megállóit, s végmozdulatait Galilei figyelemmel kisérvén, észrevevé , hogy hintázataival egyre ugyanazon mértéket üti. Galileit meglepte ezen egyenletes hintázás, melynek hasznos következéseit azonnal fölismerte, s kutatásai az inga törvényeire vezették.*) Jóllehet Galilei az inga használatának képzetét tökéletlenül fogta fel, mind a mellett érdemei elévülhetlenek, s a tökély fokára fia Vincenzo, de különösen Huygens Keres ztély emelték.**) Huygens hollandi természettan tanár Galileinek az ingáróli nézeteit s tapasztalatait magáévá tevén , a szükségelt pontosság az órák járásában általa éretett el, ki első volt azon gondolat kivitelében, hogy az ingát az órák szabályozására alkalmazza (1656.) Az inga hatalmas eszköz az órák járásának egyenlítésében , s méltán nevezhetni Huygenst az ingás órák feltalálójának. ***) Galileit ez időtől kezdve a mathematica s természettudomány foglalkodtatta, s elősegítette ebben tanára Ottilio Ricci. Majd Archimédest forgatta, s mesterének elmés szelleme tűnik ki az elmés csinban, melylyel a legügyesebb sophistát is megfosztja az ellenvetés lehetőségétől. Értekezése a súlypontról eléggé tanúskodik találékony eszéről és ítéletéről, mely tulajdonaival a tiszta mennyiségtan terén az elsők közé küzdhette volna fel magát. Ugyanekkor a hydrostaticus mérlegre vonatkozó kutatásaiban kimutatta, miként mérhette meg Archimédes pontoson, mennyi aranyat sikkaszthatott el Hyero syracusai királytól aranyművese. *) Az inga törvényei következőkben pontosulnak össze : 1) Egy és ugyanazon inga hintázásai egyenlő ideig tartók, ha a hintázások bizonyos mértéken túl nem mennek. 2) Egyenlő hosszúságú ingák egy és ugyanazon időben-helyen egyenlő számú hintázásokat tesznek. 3) Egyenetlen hosszúságú ingák egy és ugyanazon időben és helyen egyenetlen számú ingásokat tesznek , és pedig a hosszabb mindig kevesebbet a rö- videbbnél. 4) Egy és ugyanazon inga meghatározott időben mindenütt egyenlő számú hintázásokat végez , hol a nehezkedés ugyanazon módon és erővel hat. **) Mások szerint Huyghens. ***) E tárgy körüli vizsgálódása eredményeit e munkában bírjuk : „H o- rologium oscillatorium.“ Paris, 1673.
